3 perc 
A környezetvédők szerint márciusban egy olyan állapotos bálna tetemét vetette partra a víz, amelyben a boncolás során 22 kilogramm műanyag szemetet találtak. Ez jól mutatja, hogy az emberi tevékenység milyen káros hatással van a vizek élővilágára.
Főként a nehezen bomló műanyaghulladékok azok, amelyek nagy kárt okoznak az állatoknak. A legnagyobb probléma az, hogy könnyen összetéveszthetik az eledelként szolgáló kisebb élőlényekkel, és elfogyaszthatják, a szervezetbe jutva pedig nem bomlik le, hanem elakad. Így fordulhatott elő, hogy ilyen hatalmas mennyiség került elő az elhullott állat gyomrából is.
A környezetvédők szerint azon kívül, hogy biztosítani kellene világszerte a hulladékok megfelelő begyűjtését és kezelését, radikálisan sökkenteni kellene a műanyag, nem lebomló tárgyak használatát is.
Alternatíva lenne minden téren
Pedig az alap már megvan hozzá: nemcsak az olyan hétköznapi, egyszerhasználatos eszközöknek vannak környezetkímélő, könnyen lebomló alternatívája, mint a nejlonzacskónak, pet-palacknak, a szívószálaknak, hanem például már az energiahatékonyságot biztosító szigetelőanyagokból is létezik olyan, amely egyáltalán nem károsítja a környezetet.
Szükség lenne arra, hogy minél előbb történjen meg az átállás minden lehetséges területen az alternatív megoldásokra. A kutatások alapján több millió négyzetkilométernyi szeméthegy úszkál a világ óceánjaiban, amelyet ugyan hatalmas erőfeszítéssel el lehet távolítani a vízfelszínről, de a tengerfenékre süllyedt műanyaghulladékkal valószínűleg még egy jó ideig nem tud mit kezdeni az
emberiség.
