Egyes tudósok azt is elképzelhetőnek tartották, hogy 15 millió négyzetkilométeren terül el az emberi tevékenység miatt kialakult környezetszennyező folt a nyugati hosszúság 135. és 155., és az északi szélesség 35. és 45. foka között. A nagy csendes-óceáni szemétsziget két, egymáshoz lazán kapcsolódó részből áll.
A hulladék egy része az óceán aljára süllyed. A szemétszigetben levő műanyag a napfény hatására szabad szemmel nem látható apró részecskékre bomlik. Ezeket elfogyasztják a tengeri élőlények, és így bekerülnek a táplálékláncba.
A tengeri halak révén az emberi szervezetbe is kerülhetnek ilyen műanyag részecskék.
A szigetben levő egyéb hulladékok bomlása során olyan káros anyagok is keletkeznek, amelyek az állatok hormonháztartását is befolyásolhatják.
Nemcsak a tengerparti szemetelők tehetnek róla
A szemétsziget azért alakult ki, mert a Csendes-óceán északi medencéjében egy körkörös áramlási rendszer található. Ez nem csak a közvetlenül a tengerbe szórt, hanem a folyóvizek által az óceánba hordott hulladék nagy részét összetereli. Azt egyelőre nem tudni, hogyan fogják felszámolni a hatalmas szemétdombot.
Több projektet létrehoztak már a szennyeződés felszámolására, de a legígéretesebbnél is csupán azt ígérik, hogy 2030-ra a szemétszigetnek csak egy nagyobb részét sikerül eltüntetni. A feltételezések szerint egyébkénhasonlóan nagy szemétszigetek alakulhattak ki a másik két óceán felszínén, de arról még nem lehet tudni, hogy ezek ugyanilyen nagy kiterjedésűek-e.