9 perc 
Gyakorlatilag egész Európára, ezen belül hazánkra is jellemző, hogy a családi házak, társasházak jórésze a 70-es, 80-as években épült. Azokban az években az energia olcsóbb volt, mint jelenleg, nem léteztek továbbá az EU által létrehozott energiahatékonysággal kapcsolatos, az egyes épületek felépítésére vonatkozó szigorú szabályozások. Egyszóval ezek az épületek egy teljesen más felfogású érában épültek, ahol – valljuk meg – nem a későbbi energiahatékony üzemelés volt a fő szempont. Az elmúlt években azonban hangsúlyosabbá vált a klímavédelem, melyhez a lakóházak energiahatékony működése jelentősen hozzájárulhat. Nem mellékes szempont, hogy ha otthonunk kevesebb energiát fogyaszt, kevesebbe kerül a fenntartása – tehát saját pénztárcánkon is érezhetjük egy energiatakarékos otthon kedvező hatását. Ezek a tények arra kell, hogy késztessenek bennünket, hogy – ha lehetséges – javítsuk otthonaink energiahatékonyságát.
Javasoljuk ezt a cikkünket is: Egy régi ház fűtése- mit érdemes tudni? Házépítési költségek 2022 – mennyit költünk tervezésre, kivitelezésre és befejezésre?
Új szabványok
Mit jelent maga az energiahatékonyság? A fogalom egy adott épület energiafelhasználásával kapcsolatos: elsősorban a fűtési, hűtési (légkondicionálók) céllal, valamint helyiségekben üzemeltetett gépek áramfelhasználásából indulunk ki. Az energiahatékony módon történő működés célja, hogy amennyire csak lehet, csökkentsük az épületben / lakásban felhasznált energiaszükséglet mértékét, hiszen a fel nem használt energia a “legolcsóbb” energia. Ez a törekvés egyben az energiaköltségek (fűtésszámla, gázszámla stb.) csökkenéséhez is vezet, aminek elérése szintén fontos cél. Minél energiahatékonyabb egy épület, annál kevesebb energiára van szükség, és annál alacsonyabbak a ház fenntartási költségei.
Az új építésű épületekre vonatkozó energetikai előírások az épületek energiahatékonyságának javítását is előírják. Ezek értelmében 2022. második félévtől az új épületeknek teljesíteniük kell az ún. közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírásokat. Másszóval minden új épületnek el kell érnie legalább a „BB” energiaosztályt. További fontos szabály, hogy az új épület energiaigénye nem lehet több, mint 100kWh/m2/év, azaz az épület egy négyzetméter alapterületére jutó, egy évi energiafogyasztása nem haladhatja meg a 100 kWh-t. További kritérium, hogy az épület energiafogyasztásának legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. A cél természetesen az, hogy az építtetőket egyre energiahatékonyabb házak építésére kényszerítse.
Lehetőségek széles tára
Az energiahatékonyság megteremtéséhez számos lehetőség áll rendelkezésre. Viszont ennek elérése érdekében – mondjuk úgy – “beruházásokat” kell tenni. Egy régi, energiapazarló módon működő épület esetben a nyílászárók cseréje, a fűtési rendszer modernizációja és az utólagos hőszigetelés juthat először eszünkbe. Talán a legegyszerűbb és leginkább hatékony módszer otthonunk megfelelő hőszigetelése. Az épület homlokzatait kőzetgyapottal utólag, az építést követően akár évtizedekkel később is le lehet szigetelni. Az energiahatékonyság növelése érdekében tett kiadásokat pedig érdemes valóban egyfajta beruházásként kezelni. Egyszeri ráfordítással ugyanis hosszú távon alacsonyabb költségszinten fenntartható otthont kapunk cserébe. A hőszigetelés tehát megtérülő beruházás. Nem is beszélve arról, hogy egy megfelelően hőszigetelt épület ingatlanpiaci értéke is magasabb, mint egy szigeteletlen otthoné.
A fent említett lépéseken kívül más egyéb lehetőségek is vannak az energiafogyasztás indokolt mértékű csökkentésére, melyekkel megóvhatjuk pénztárcánkat és tehetünk a klímaváltozás ellen. Lehetőség van az egész projektet egy energetikai audittal kezdeni, amely megmutatja, hogyan hasznosul az energia otthonunkban, és nincs-e például hőhíd a falakban, amelyen keresztül hőt és pénzt veszítünk.
Viszonylag egyszerű lépés, mely jelentős energiamegtakarítást eredményezhet, a fűtésszabályozás automatizálása, akár radiátorszelepeket vezérlő digitális termosztátokkal, akár – drágább, de több lehetőséget kínáló megoldás – okosotthon rendszerrel. Ennek köszönhetően csökkenthetjük a hőmérsékletet és csökkenthetjük az elégetett tüzelőanyag mennyiségét, ha nem vagyunk otthon, vagy amikor nem használjuk a helyiséget. Így akár 30-40 százalékkal csökkenthető a ház fűtésére felhasznált energia mennyisége, a lakók hőkomfortjának csökkentése nélkül.
A hőveszteséget jelentősen csökkenti továbbá a rekuperáció, azaz a hővisszanyerés, mely lehetővé teszi a kinyert hő felhasználását és fűtési költségeket takarít meg ezzel. A melegvíz felmelegítésére szintén célszerű fotovoltaikus berendezést és napkollektorokat telepíteni.
Természetesen a hőforrás megválasztása is nagy jelentőséggel bír. Manapság már számos eszköz áll rendelkezésünkre, ezek közül energiahatékonysági szempontból a leghatékonyabbnak a hőszivattyú és a fotovoltaikus rendszer kombinációja tűnik. Ha megfelelően lettek beállítva, akkor a károsanyag-kibocsátás szinte teljesen megszüntethető. Ezren megoldás egyetlen hátránya a megvalósítás magas költsége.
Javasoljuk ezt a cikkünket is: Garázsok hőszigetelése – egyszeri, de hasznos befektetés
Nagy a tét
Ahogy már utaltunk rá, a fent említett, energiahatékonyságot megteremtő módszerek, eszközök költségeit továbbra is érdemes egyfajta befektetésként kezelni. Ezek a megoldások ugyanis egyszer kiadást jelentenek, melyek hosszú évekig, évtizedekig alacsonyabb üzemeltetési költséget eredményeznek. Továbbá, jelentősen emelik a velük felszerelt ingatlanok értékét, mely növekedés azonnal megjelenik.
Érdemes megfontolni, hogy az energiatakarékosságra való törekvés nem csak saját kiadásaink csökkentésről gondoskodik, hanem arról a világról is, amelyben mi és gyermekeink élünk és élni fogunk. Alacsonyabb energiafelhasználással ugyanis kevesebb károsanyag jut a levegőbe, ami csökkenti a klímaterhelést. Bármilyen fennkölten is hangzik, az épületek energiahatékony üzemeltetésével egy élhetőbb Föld megteremtéséhez járulunk hozzá.
