Először érte el az 50%-os megújuló energiahasználatot az Egyesült Királyság

ROCKWOOL

3 perc

Az ipari forradalom bölcsőjének számító ország még 2011-ben is gáz- valamint széntüzelésű erőművekben állította elő energiaszükségletének 70%-át. Az atomerőművek az energia 19%-át, míg a megújuló erőforrások az energiatermelés csupán 4,2 százalékát adták. Az idén azonban bekövetkezett az áttörés.

Nagy-Britannia az elmúlt években rengeteget fektettek a nap- szél- biomassza- és vízerőművek fejlesztésébe és ez 2018-ra már egyértelműen megváltoztatta a korábbi arányokat. Június első hetében fordult először elő az, hogy a megújuló erőforrások adták az előállított energia több mint felét.

Június 7-én a nap-, szél-, és vízenergia megelőzte a szén- és gázerőművek teljesítményét, az ország energiaszükségletének 50,7%-át állították elő. A szintén alacsony szén-dioxid kibocsátással járó nukleáris energiával együtt ez az arány 70% felett volt.

A dánok célként tűzték ki, hogy 2030-ra teljesen megszabadulnak a szén-dioxid kibocsátó erőművektől.

A történelmi rekordhoz jelentősen hozzájárultak a tengerbe telepített, úgynevezett offshore szélerőművek, amelyek a termelés 10%-át adták. Ez jóval meghaladta a szakemberek előzetes várakozásait. A nemzetközi környezetvédő szervezetek elismeréssel fogadták a bejelentést. Szerintük ez az eredmény egy óriási lépés ahhoz, hogy Nagy-Britannia energiarendszere teljes egészében alacsony szén-dioxid kibocsátásúvá váljon.

Június 7-e egyébként nemcsak a briteknél volt sikeres nap a megújuló erőforrások szempontjából. Egész Észak-Európában rekordot döntött a szélenergia-termelés. Főleg a dánoknak volt jó napjuk, mivel Dániában tavaly az energiatermelés 43,4 százalékát szélerőművek fedezték. Az országban egyébként korábban már arra is volt példa 2017 márciusában, hogy egy napon keresztül a teljes energiaigényt kiszolgálták a szélerőművek. Nem véletlen, hogy a dánok célként tűzték ki, hogy 2030-ra teljesen megszabadulnak a szén-dioxid kibocsátó erőművektől.

 

AJÁNLJUK:

Városi farmok

A városokban mindent megtalálunk, amire szükségünk van – munka, szórakozás, pihenés, egészségügy, oktatás. Nem csoda, hogy a következő évtized végére várhatóan az emberiség kb. 60% -a fog városlakóvá válni. Ez a perspektíva felveti az élelmezéssel kapcsolatos kérdéseket: hogyan lehet táplálni a gyorsan fejlődő városokat és agglomerációkat, tudván, hogy a vidéki területek, falvak egyre elhagyatottabbá válnak, ráadásul a klímaváltozásból eredő és az időjárási viszontagságok is sok pusztítást végeznek a növénytermesztésben?