Ennyi szemetet termel egy átlagos európai háztartás

Eszes Ádám

3 perc

Évente nagyjából 2,1 milliárd tonna szemetet termelnek összességében a világ háztartásai. Belegondolni is elképesztő, hogy ez mekkora mennyiség. Magyarország az EU-n belül a kis termelőkhöz tartozik.

Az uniós statisztikai hivatal adatai alapján egy átlagos európai csaknem féltonnányi, 480 kiló szemetet termelt 2016-ban. Ez jóval kevesebb, mint a 2002-es negatív rekord, amikor ugyanez a szám 527 kg volt fejenként.

A statisztika a kommunális hulladékra vonatkozik, ami nem más, mint a háztartások, munkahelyek, boltok és közintézmények által termelt, majd begyűjtött szemét.

Magyarország az egyik legkevesebb hulladékot termeli

Az uniós átlaghoz a görögök, az olaszok és a britek állnak a legközelebb. Az átlag alatt inkább az EU keleti részéhez sorolt országok vannak. Magyarország termeli a hatodik legkevesebb szemetet, a magyar háztartásokban, munkahelyeken és közintézményekben évente 379 kg hulladék keletkezett fejenként.

Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar valamivel több mint egy kiló szemetet termel naponta. A lista alján Románia van. Keleti szomszédaink átlagosan 261 kilogramm hulladékot termelnek évente, amivel épphogy csak megelőzik a szerbeket.

Meglepő dobogósok

A lista élén olyan országok állnak, akik egyébként arról híresek, hogy kiemelten figyelnek a környezettudatosságra. Európában a dánok termelik a legtöbb hulladékot – egy átlagos dániai 777 kg-ot egy év alatt.

A lista második helyezettje Norvégia, a harmadik pedig Svájc. Előbbi országban 754, utóbbiban pedig 720 kg szemetet termelnek fejenként, de a hulladék újrahasznosítása nem ezeknél a nagy termelőknél történik a legnagyobb mértékben.

2016-ban a begyűjtött szemét 30 százalékát újrahasznosították Európában. A hulladék 27 százalékát elégettek, 25 százalékot szeméttelepeken tároltak, 17 százalékot pedig komposztáltak. Az újrahasznosításban és a komposztálásban a németek élen járnak, ők a szemét 66 százalékát tudják kezelni környezetbarát módon. Ausztriában ez az arány 59, a harmadik helyen álló Belgiumban pedig 54 százalék volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AJÁNLJUK:

Mit jelent, ha egy város fenntartható? Hogyan lehet elérni hogy egy város fenntartható legyen? Európai példák.

A városi agglomerációk folyamatos növekedése racionális gondolkodást és tervezést igényel az építésügyi hatóságok részéről. 2050-re 10 emberből 7 városban fog élni és dolgozni. A városok bővülésével kapcsolatos tervek kialakítása kulcsfontosságú a mai döntéshozók számára, mivel a klímaváltozás következményei szélsőséges időjárási eseményeket okoznak, és nagyobb kockázatot jelentenek a városi közösség számára.