3 perc 
A zöld vándorpoloska 2002-ben telepedett meg Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy ugyan pár példány korábban is eljutott ide különböző szállítmányokkal, ám nagyobb kolóniát nem tudtak kialakítani. Az ázsiai márványpoloskánál is hasonló a helyzet, csak az 2013-ban, azaz alig 5 éve telepedett meg itt.
Az állomány szaporodását a nekik kedvező időjárás segítette. Az átlagosnál melegebb és száraz időjárásban ezek a rovarok sokkal könnyebben szaporodnak. Az áttelelésük pedig azon múlik, hogy sikerül-e biztonságos, meleg helyet találniuk a hidegebb hónapokra.
A poloskaprobléma nemcsak Magyarországot érinti
Tudósok úgy sejtik, hogy az európai elterjedés hátterében a klímaváltozás áll. A kétezres évek előtt még nem voltak olyan gyakoriak az olyan időjárási szélsőségek, mint az itt rendszeressé váló száraz és forró nyarak vagy az enyhe telek.
Az oxfordi egyetem munkatársai szerint azt, amit ma extrém hőhullámnak hívunk, évtizedek múlva csak átlagos nyárnak fogjuk, ha nem csökken az emberiség károsanyag-kibocsátása. Ez a hőmérséklet-emelkedés az, amely miatt a poloskák és több más invazív faj is elterjedhetett ilyen mértékben.
Bár a poloska a belőle áradó bűzt leszámítva teljesen ártalmatlan az emberre, a mezőgazdaságban jelentős károkat okoz. A becslések alapján az itt megtelepedett invazív fajok több milliárd dolláros mínuszt okozhatnak a növények megdézsmálásával. Itthon elsősorban a paprikát és a paradicsomot károsítják, ami miatt a termés eladhatatlanná válik.
Mivel viszonylag friss jelenségről van szó, a kutatók jelenleg még dolgoznak az invázió ellenszerén. Egyelőre csak rovarirtó szerekkel lehet hatásosan fellépni a poloskák ellen, de az más, hasznos és őshonos faj állományát is károsíthatná.
