10 perc 
A lakóépületek, irodaépületek de akár a középületek tervezésekor az építészek és szakági tervezők egyre inkább előtérbe helyezik a fenn-tarthatóságot. Legtöbbször olyan műszaki megoldások mellett döntenek, melyek csökkentik az épület fenntartási költségeit, javítják a lakóterek komfortját és nem gyakorolnak negatív hatást a környezetre. Ebben a cikkben a fenntartható építési megoldásokról lesz szó, és egyidejűleg az ilyen elvek szerint tervezett épületek tervezésével kapcsolatos alapelvek is bemutatásra kerülnek.
Fenntartható fejlődési fogalma – a fenntartható építkezés alapvető feltételei
Az építőipar ka gazdaság egyik fő szektora és egyben fő energiafelhasználója is. Napjaink tendenciáit figyelembe véve kimondható, hogy az építőiparra mind társadalmi, mind műszaki oldalról nagy nyomás helyeződik a fenntartható fejlődés alapelvei szerinti működés elérésére. Az ilyen működés megvalósítja a természeti erőforrások védelmét, a környezet túlzott elhasználódásának csökkentését. Ezért az építőipari folyamatok minden résztvevőjének – a befektetőktől a tervezőkig – nyitottnak kell lennie a fenntartható építési módok irányába mutató újdonságokra és megoldásokra.
A fenntartható építés elvét az alábbi három pontban lehet összefog-lalni:
- biztosítja a lakók kényelmét és védi egészségét (társadalmi előnyök),
- minimalizálja a hőveszteséget és hatékonyan használja fel az energiaforrásokat (pénzügyi előnyök),
- csökkenti a hulladék mennyiségét és a környezetre gyakorolt negatív hatást (környezeti előnyök).
A fent említett elveket nemcsak az újonnan tervezettn, hanem a felújítás alatt álló épületeken is alkalmazni kell, pl. falak szigetelésével és az épület hőveszteségének csökkentésével. Ezért már a tervezési szakaszban is a fenntartható fejlődési elvek szerint szükséges eljárni, továbbá ezen elvek szerint kell a további munkafo-lyamatokat is megvalósítani, az épületek építésétől kezdve a felújításig és a majdani esetleges bontásáig. Figyelembe véve az új létesítményeknek a természetes környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatását, mérlegelnünk kell a hőveszteségek minimalizálását a létesítmények megfelelő szigetelésével és a megújuló energiaforrások átgondolt felhasználásával, mint: nap-energia, fotovoltaikus rendszerek, növényi szennyvíztisztító telepek, fák és növényzet használata, pl a zöld építőiparban az esővíz tárolásáig és felhasználásáig.
Fenntartható épülettervezés
A jelenben a jól átgondolt tervezés kulcsfontosságú hatást gyakorol a jövőbeli építési költségekre és azt követően az épület üzemeltetési kiadásaira. Fontos, hogy már a tervező törekedjen a beruházás természeti környezetre gyakorolt negatív hatásainak minima-lizálására. Minden épület összetett konstrukció, építésük során többféle anyagot és épületelemet használnak fel – minden egyes felhasznált elem kiválasztásával hatást gyakorolunk környezetünk terhelésére, vagy annak csökentésére.
Ahhoz, hogy egy épületet a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően tervezzünk, számos természetes eredetű építőanyagot szükséges felhasználnunk. Ilyen, természetes anyagnak számítanak: a kőzetgyapot, a fagyapot, a bambusz, a kő, a fa, különböző fém-anyagok, illetve a környezetvédelmi szempontból semleges hatású hulladékok pl. beton- vagy tégla bontási hulladék.
A kőzetgyapot a természetben legnagyobb mértékben előforduló – vulkáni kőzet – alapú szigetelőanyag. Ezt az anyagot széles körben használják az építkezéseken az épületek hőszigetelésére. A nagy testsűrűsége, nyitott szálszerkezet miatt a kőzetgyapot kiváló hangszigetelő tulajdonságokkal is rendelkezik. Ennek köszönhetően a mennyezetek és válaszfalak, valamint szintközi födémek szigetelésére is felhasználható. A kőzetgyapot a legmagasabb, A1-es tűzvédelmi osztályba tartozik.
Megújuló energiaforrások előnyei – hatékony energiafelhasználás
Az újonnan épített épületek energiafogyasztásának csökkentése a fenntartható fejlődés középpontjában áll. Az Európai Unió országaiban az épületek energiafogyasztásának csökkentését célzó előírásokat dolgoznak ki. Az épületek energiafelhasználásáról szóló, 2010. május 19-i 2010/30 / EU irányelv jelentős változásokat hozott az építésügyben. Rendelkezései szerint a 2021 után kizárólag alacsony, közel nulla energiaigényű épületek építhetők. Ezért a jövőben az új épületek tervezésekor még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a homlokzatok és a tetők, tetőterek megfelelő hőszigetelési paramétereinek elérésére.
Érdemes megemlíteni az épületek ablakait is, melyek biztosítják az egyes helyiségek megfelelő megvilágítását, egyben csökkentve a belső világításból származó energiafogyasztást. Másrészt figyelembe kell venni az ablakok hőveszteségre gyakorolt hatását is – télen az ablakok a napsütéses időszakban melegítik a szobákat, míg felhős időben – az épület leggyengébb hőszigetelő elemévé válva – hőveszteséget okoznak a helyiségekben.
Megújuló energiaforrások
A fenntartható építési mód alkalmazásához megújuló energiaforrásokat szükséges használni – az épületek fűtésére és a melegvíz előállítására egyaránt. Ilyen célokra felhasználhatjuk a napenergiát, fotovoltaikus rendszereket, biomasszát vagy – hőszivattyúk alkalmazásával – geotermikus energiát. További lehetőséget nyújtanak a hővisszanyerő épületszellőztető rendszerek, melyek alkalmazásával minimalizáljuk a levegő megfelelő hőmérsékletének eléréséhez szükséges energiaköltségeket.
Összefoglalás
A fenntartható építési megközelítés következetesen a környezetvédelemre, az egészségügyre és az alacsony energiafogyasztásra összpontosít. Az ilyen módon történő tervezés és építkezés az Európai Unió egyik fő prioritása jelenleg: a fenntarthatósági elveken alapuló építőiparra úgy kell tekintenünk, mint az európai gazdaság számára nagy potenciállal rendelkező és alapvető fontosságú iparágra. Példa erre az épületek energiafelhasználásáról szóló irányelv – annak rendelkezései szerint a 2021 után épített épületek közel nulla energiafelhasználással kell rendelkezniük. A középületeknek korábban, már 2019-től kell teljesíteniük ezt a követelményt. Az elfogadott irányelv célja az EU tagállamainak energiabiztonságának javítása, a káros CO2-kibocsátás csökkentése és az Európai Unió gazdaságának a gáz, olaj és egyéb behozataloktól való függőségének csökkentése.
