7 perc 
Magyarországon a lakások, házak nagy része nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt. Ennek oka, hogy az épületállomány jelentős része több évtizeddel ezelőtt épült, amikor az energiatudatosság – főleg az akkori viszonylag alacsony energiaárak mellett – még nem volt meghatározó egy-egy ház tervezésekor, felépítésekor. Másszóval még mindig sok a régi, felújítás előtt álló épület. Pedig egy régen épült ház is lehet energiahatékony. Energetikai korszerűsítéssel, a fűtési rendszer és a nyílásszárók cseréjével, utólagos hőszigeteléssel is csökkenthető lenne az épületek energiafogyasztása és ezzel egyidejűleg kisebb lehetne az üzemeltetés költsége.
Általában az energetikai felújításról
Energetikai szempontból a legjobb, ha a felújítás minden szóba jöhető területre kiterjed, azaz:
- fűtési rendszer cseréje vagy korszerűsítése
- a nyílászárók cseréje
- a homlokzat és a tető megfelelő hőszigetelése
- megújuló energiaforrások felhasználása – pl. napelemek alkalmazásával
A fenti munkálatok mindegyikének elvégzése nemcsak időigényes, hanem rendkívül költséges feladat. Emiatt előfordulhat, hogy csak egyik vagy másik felújítási elem alkalmazására van lehetőségünk.
Régi építésű otthonunk energiatakarékosabb működéséért sokat tehetünk a ház hőszigetelésével. Szerencsére ezt utólag, akár évek, évtizedek múlva is el lehet végezni. A legkézenfekvőbb a homlokzatok hőszigetelése. Gondolni kell azonban a tetőterek megfelelő szigeteléséről is, hiszen a homlokzatok után itt a legnagyobb a hőveszteség. A tetőterek esetében amennyiben a tetőtér beépített, a ferdetetős felületeket mindenképpen szigetelni kell. Ha a tetőtér nincs beépítve, elegendő a tetőfödém szigetelése is.
A homlokzat hőszigetelése
A ház homlokzatának legelterjedtebb módja a vakolható homlokzati szigetelés. Ez esetben ún. homlokzati hőszigetelő rendszert helyeznek a falfelültre, melynek fő elemei a ragasztóhabarcs, a homlokzati hőszigetelő lemez, az üvegszövet háló, valamint maga a vakolat.
A homlokzatot alkotó külső falakat megfelelően elő kell készíteni – főleg, ha utólagos hőszigetelésről van szó. Az esetleges hibás, egyenetlen vakolatok javítása, kiegyenlítése elengedhetetlen. Ne legyen a falakon penészmaradvány, vagy egyéb szennyeződés, laza, elmozduló felület darab, hamarosan leváló rész.
A hőszigetelő munkák optimális hőmérséklete 5 és 25 °C között van. Az ettől eltérő hőmérséklet kedvezőtlenül befolyásolhatja a habarcs felhordását és kötését. Másrészt pl. egy esős őszi idő jelentősen késleltetheti a munkálatok menetét. Ezért egy régi épület energetikai korszerűsítésének legjobb ideje a késő tavasz és a kora nyár. Azonban ebben az időszakban is vigyázni kell: a homlokzatot védjük a kedvezőtlen időjárástól.
Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy milyen vakolatot vigyünk fel a homlokzati szigetelésre, különösen, ha kőzetgyapot szigetelőanyagot választottunk. Ilyen esetben fontos, hogy a vakolat is páraáteresztő legyen – és ne csak a szigetelőanyag – így biztosítva, hogy a homlokzat maga is páraáteresztővé váljon, mely a penészedesés elkerülésének fontos feltétele.
A homlokzat megfelelő hőszigetelésének lépéseinek megismeréséért kattintson prospektusunk linkjére:
A tetőtér szigetelése
A tetőterek szigetelése az egyik leghatékonyabb módszer, amivel a szigetelt épületet energiahatékonnyá tehetjük.
Családi házak tipikus tetőmegoldása az ún. magastető, ferdetető vagy sátortető – többféle elnevezés is létezik rá. A magastetők esetében padlástér alakul ki az épület legmagasabb szintjeként. A tetőterek szigetelésének köszönhetően ezeket a padlástereket élhetővé tehetjük, hiszen egy megfelelően hőszigetelt tető nyáron sem forrósodik fel, és a téli hónapokban is kellemes belső klímát biztosít. Emiatt a padlásterekben további helyiségek, hálószobák, hobbiszobák alakíthatóak ki, növelve ezzel a ház lakható helyiségeinek számát.
A tetőterek szigetelésének tipikus és igen elterjedt módja a szarufák közötti és alatti szigetelés. A födém esetében pedig maga a padlásfödém. A szarufák feletti szigetelést elsősorban vagy az építkezéskor, vagy komolyabb, a cserepek cseréjével is járó tetőtéri felújításkor szokás alkalmazni. Utólagos hőszigeteléskor inkább a szarufák közötti és alatti hőszigetelés a szokványos. Fontos: a tetőtér szigetelésénél megfelelő párazáró rendszerről sem szabad megfeledkezni a későbbi nedvesedés, penészesedés elkerülése végett.
Összefoglalásként
A régi épületek megfelelően előkészített és átgondolt homlokzati hőszigetelése hozzájárul a ház energiatakarékos működésének elősegítséghez és ezzel fűtési költségeinek csökkentéséhez. Megfelelő hőszigetelés kiválasztásával garantálhatjuk a kellemes mikroklímát otthonunk helyiségeiben. A felújítást követően hőkamera segítségével ellenőrizhetjük a kivitelező munkájának minőségét és egyben felmérhetjük, hogy maradtak-e esetleg hőhidak a homlokzat felületén. Ha igen, szükséges a szigetelés javítása.
