7 perc 
Új feltételek 2021-től
2021. január 1-jétől új energetikai követelmények vonatkoznak az épületek építésére. Az ettől az évtől felépítésre kerülő épületeknek – üzemelésüket tekintve – nagyobb arányban kell támaszkodniuk a megújuló energiaforrásokra. Az ezzel kapcsolatos jogi változásokat az Európai Unió energiapolitikája szabja meg, amely feltételezi az épületek energiahatékonyságának folyamatos javítását és ezzel a megújuló energiaforrások népszerűsítését. Az EU végső célja az építőipar teljes dekarbonizálása 2050-re.
Az Európai Unió feltételezi, hogy fenti forgatókönyv teljesülni fog a tagállamok régi épületek energetikai korszerűsítése melletti elkötelezettsége, és az energiahatékonyan működő épületek megvalósítása érdekében végzett fejlesztési tevékenységük által.
Míg az ezt követően megtervezett és kivitelezett épületeknél ennek megvalósítása viszonylag egyszerű, a már meglévő, főleg a régebbi építésű házak, épületek esetében más megközelítésre van szükség. Ugyanis a meglévő épületállomány esetében a felújtások és korszerűsítések alkalmával egyre inkább megújuló energiaforrásokat kell majd alkalmazni. Ilyen megoldás lehet hőszivattyúk telepítése a már meglévő és üzemelő épületek esetében.
Mit találunk egy régi épületben?
A meglévő fűtési rendszer az egyik legfontosabb elem, amelyet figyelembe kell venni egy régi ház új hőszivattyújának kiválasztásakor. Általában az ilyen épületekben radiátorokkal fűtik a helyiségeket, mely lehet nyitott vagy zárt fűtési rendszerű. Sajnos a nyitott fűtési rendszer nem alkalmas hőszivattyúval való együttműködésre, mert a magas hőmérsékletű fűtőközeg nem működik ebben a rendszerben. A hagyományos fűtőberendezésekben, ahol széntüzelésű kazánnal van dolgunk – a fűtőközeg hőmérséklete magas, eléri a 90 °C-ot is.
Ez a hőmérséklet azt eredményezi, hogy a csövekben lévő fűtővíz növekvő nyomás hatására automatikusan eloszlik a fali fűtótesteken, cirkulációs szivattyú alkalmazása nélkül. Viszont a hőszivattyús rendszerekre alacsonyabb hőmérséklet a jellemző – 35-55 oC-os közeggel. Üzemeltetése cirkulációs szivattyú és központi fűtés nélkül nem lehetséges zárt fűtési rendszerben. Ezért egy nyitott rendszer régi berendezései megfelelő működése érdekében ki kell választanunk az ahhoz méretezésben és típusában is megfelelő hőszivattyút, és kiegészítő elemeket is csatlakoztatnunk kell majd, melyek lehetnek pl. keverőszelepek, vezérlések, tartályok.
Olvassa el még: Páravédelem – mi az és miért van rá szükség?
Egy másik kérdés, ami vizsgálatot igényel, az épület tényleges fűtési teljesítményigénye. Ha az épületben a fűtéssel és a hőveszteség minimalizálásával kapcsolatos korszerűsítési munkálatokat terveznek, akkor első lépésként egy ún. energetikai auditot célszerű elvégezni. Egy ilyen tanulmány nemcsak a javasolt felújítási intézkedések pontjait találjuk meg, hanem az épület becsült hőigényét is. Javaslati pont lehet pl. a padlás szigetelése kőzetgyapottal, a nyílászárók cseréje. Ezeket megvalósítva az épület becsült hőigényét csökkenthetjük.
Működhet a hőszivattyú radiátorokkal együtt?
A legnagyobb probléma például a levegő-víz típusú hőszivattyú kiválasztásában az, hogy a hőszivattyú fűtőteljesítményét meghatározzák az előremenő hőmérséklet alapján. Ha a meglévő kazán magas hőmérsékletű közeggel, például 80 oC-on működött, ebben az esetben a radiátor, 1500 W teljesítményt adott le a helyiségben, ha a hőszivattyús rendszer 55 oC-os hőmérsékletű közeggel működik, a fűtési teljesítmény a felére csökken, cca. 800 W-ra. Ezért a meglévő radiátorok megtartása esetén olyan hőszivattyút kell választani, mely szélsőséges téli hőmérsékleten képes kielégíteni az épület hőigényét és kellően magas hőmérsékletet, teljesítményt képes elérni.
A hőszivattyú által előállított hő külső hőmérséklet függő. Szélsőséges időjárási viszonyok esetén plusz rásegítést igényelhet, ami csökkenti az üzemeltetési hatékonyságot, és növeli a költségeket.Ha a fűtővíz hőmérséklete túl alacsony, akkor alacsony külső hőmérsékleten be kell kapcsolni egy kiegészítő elektromos fűtést – egy olyan fűtőtestet, amely kiegészíti a hiányzó előremenő hőmérsékletet. Ebben az esetben itt az építtető dönthet úgy, hogy kicseréli a radiátorokat nagyobbakra, amelyek megfelelően alkalmazhatók alacsonyabb hőmérsékleten is, például 45-55 oC-on, vagy a radiátoros fűtést padlófűtésre cserélik, vagy olyan hőszivattyút alkalmaznak amely, amely eléri a 60 oC feletti fűtővíz előremenő hőmérsékletet.
Összegzés
Bár számos lehetőség kínálkozik egy régi ház hőszivattyúval történő utólagos felszerelésére, először is figyelembe kell vennünk ennek beszerzési költségeit. Például a padlófűtésre történő átállás egy régi épületben igen magas költségeket okozhat. Ha azonban az épület energetikai modernizációja olyan mértékű, hogy a falak szigetelése mellet az aljzatok szigetelését is elvégzik -, akkor a padlófűtés nem lesz olyan nagy beruházás és költség. Mindazonáltal a régi ház hőszivattyúinak kiválasztásával konzultálni kell a kivitelezővel, és ezt megelőzően – egy gépész tervezővel, aki elvégez egy energia-auditot, megbecsüli a hőszivattyú teljesítményét, és javaslatot tesz több, a kritériumoknak megfelelő hőszivattyús megoldásra.
