Így működik a klímaváltozás

Eszes Ádám

5 perc

Egyre többször találkozhatunk ezzel a kifejezéssel, de fontos, hogy tisztába legyünk azzal, hogyan is zajlik pontosan. A klímaváltozás például nem egyelő a globális felmelegedéssel, és az is kiderül hamarosan, hogy miért.

Az, hogy az időjárási viszonyok egyik pillanatról a másikra változnak, még nem jelent semmi különöset. Egy ország vagy egy régió átlagos időjárásából áll össze az éghajlat. A bolygó éghajlata ugyanakkor folyamatosan változik: az emberi hatások nélkül ehhez több tíz- vagy százezer évre van szüksége a természetnek.

Az 1950-es évektől bekövetkezett felmelegedés nagy részéért az ember a felelős.

Az elmúlt évszázadban alig egy Celsius fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete. Ez elsőre nem tűnik nagy változásnak, de ezek a kisebb emelkedések jóval nagyobb hatást érhetnek el, mint amire gondolnánk. Egyes tudósok szerint ennek a növekedésnek nemcsak természetes okai vannak. A múlt évszázad közepétől az emberiség energiaigénye rendkívül nagyot nőtt, és ennek nagy részét szén, olaj és gáz elégetésével biztosították. Az égetésből üvegházhatású gázok keletkeznek, ilyen például a szén-dioxid is.

De mi is az az üvegházhatás?

Enélkül valószínűleg élet sem fejlődött volna ki a ma ismert formájában. Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a felszínről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul a világűrbe, mert a légkör elnyeli egy részét. Hőcsapda keletkezik, akárcsak egy üvegházban, a belső tér felmelegszik. A Földön a vendéggázok és a vízpára gondoskodnak a természetes üvegházhatásról. Minél magasabb az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben, annál jobban visszatartja a nap felől érkező energiát, és ezáltal emelkedik a bolygó átlaghőmérséklete is. A természetes üvegházhatást biztosító gázok hatását az ember által előállított káros anyagok fokozzák.

A NASA éghajlati modelljei azt mutatják, hogy a Föld átlaghőmérséklete az előttünk álló 100 évben is nőni fog. A növekedés akkor is bekövetkezik, ha kevesebb üvegházhatású gáz lesz a légkörben, de így alacsonyabb lenne, mint a gázok növekedése esetén.

Belátható időn belül a magasabb hegycsúcsok állandó hótakarója is leolvadhat.

Milyen hatása van a klímaváltozásnak?

A globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését jelenti. A klímaváltozás ezzel szemben a bolygó éghajlatának, vagy valamely régió vagy város éghajlatának bármely hosszú távú változását jelenti, ami a globális felmelegedés előrehaladtával gyorsul. Ez magában foglalja a melegítést, a hűtést és a hőmérséklet változását is. Egy kisebb változás jelentéktelennek tűnhet ugyan, de gondoljunk bele: ha csak a sarkvidékeken történik egy pár fokos emelkedés, a jég elolvadása és a tengerszint emelkedése miatt már ez is beláthatatlan következményekkel járhat.

Mivel lehet csökkenteni a klímaváltozás sebességét?
Kevesebb energia és víz felhasználásával minden ember tehet az üvegházhatású gáztermelés visszaszorításáért. Olyan apróságokkal is sokat lehet tenni, mint a víz elzárása fogmosáskor vagy a villanyok lekapcsolása, ha nem vagyunk a helyiségben. Hiszen a fel nem használt energiát elő sem kell állítani.

Néhány hatás már most is érzékelhető: az Egyesült Államokban sorra pusztítanak az egyre erősödő hurrikánok, miközben a nyugati parton folyamatosan szárazabb lesz az időjárás. De nem kell olyan messzire menni a jó példáért: Magyarországon gyakorlatilag megszűnőben vannak a klasszikus telek, míg a nyarak egyre szárazabbak és melegebbek. A hőmérséklet emelkedésével a sarki jégsapkák is olvadásnak indulnak, ez pedig tovább erősíthet a klímaváltozáson; egyre több lesz világszerte az áradás, a hőhullámok pedig az eddiginél is forróbbak lehetnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AJÁNLJUK:

Városi farmok

A városokban mindent megtalálunk, amire szükségünk van – munka, szórakozás, pihenés, egészségügy, oktatás. Nem csoda, hogy a következő évtized végére várhatóan az emberiség kb. 60% -a fog városlakóvá válni. Ez a perspektíva felveti az élelmezéssel kapcsolatos kérdéseket: hogyan lehet táplálni a gyorsan fejlődő városokat és agglomerációkat, tudván, hogy a vidéki területek, falvak egyre elhagyatottabbá válnak, ráadásul a klímaváltozásból eredő és az időjárási viszontagságok is sok pusztítást végeznek a növénytermesztésben?