5 perc 
A hőszivattyúval működtetett vizes mennyezetfűtés lehetővé teszi a helyiségek hűtését is. A szobahőmérséklet csökkentésének ez a módja nagyon kényelmes a helyiségekben tartózkodók számára.
Miből áll a mennyezetfűtés és mi a működési mechanizmusa?
A mennyezetfűtés az alacsony üzemi hőmérsékletű felületfűtés egyik változata. A padlófűtéshez hasonlóan ez a fűtési rendszer is jelentős méretű felületen helyezkedik el. Ebben az esetben azonban nem a közlekedésre, mozgásra szolgáló felületről van szó, hanem egyfajta válaszfalról, amely a szóban forgó helyiség felett található. A felülről történő hőkibocsátás mind az új épületekben alkalmazható, mind a régi ház fűtéséhez is igénybevehető.
Mennyezetfűtés fajtái
A mennyezetfűtésnek több formája lehet. Az egyes rendszertípusok általános működési elve hasonló, különbözik azonban a rendszer hőenergiával való ellátásának módja. A mennyezetfűtés alaptípusai közé a következők tartoznak:
- vízrendszer – vékony csövekből álló rendszer, amelyben kering a víz;
- infravörös rendszer – infravörös sugárzókként működő fűtőszőnyegeket vagy -paneleket vesz igénybe;
- elektromos rendszer – elektromos energiával üzemeltetett fűtőszőnyegekből, -panelekből vagy -fóliából álló rendszer.
Mennyezetfűtés – előnyök és hátrányok
A mennyezetfűtés hátrányai a következők:
- alacsony konvekció – a meleg levegő alapból, a kisebb sűrűségéből adódóan felfelé emelkedik. A padlórendszerek esetében ez a tény növeli a rendszer hatékonyságát. A mennyezetfűtés által termelt hőnek nincs lehetősége lefelé áramlani;
- a padlórendszerekhez képest magasabb hőmérsékletet kell beállítani – ez az igény szintén az alacsony konvekció közvetlen következménye;
- a felülről érkező meleg levegő beáramlása potenciálisan kellemetlen és szokatlan lehet.
A mennyezetfűtés előnyei nagymértékben megegyeznek a padlófűtés erős oldalaival. Ezek közé tartoznak a következő tényezők:
- nem szükséges a hagyományos radiátorok felszerelése;
- a hőenergia egyenletes eloszlása;
- jelentős fűtési kapacitás;
- a hőszint szabályozásának megkönnyítése;
- a porfelszállás jelenségének korlátozása.
Vajon lehetséges a mennyezetfűtés és -hűtés egy rendszeren belül?
Igen, a mennyezetfűtés az épület hűtőrendszereként is alkalmazható. A hasonló lehetőség akkor áll rendelkezésre, ha a helyiség közötti födém – alulról nézve maga a plafon – alatt elhelyezett rendszer vízfűtés formájú, azaz mikrokapillárisokból áll, amelyeket hőszivattyú működtet.
Olvassa el ezt a cikket is: Hőszivattyú egy régi házban
A mennyezethűtés működési elve a helyiségek fűtésével hasonlítható össze. A különbség az, hogy ebben az esetben hűvösebb, körülbelül 16-17 Celsius-fokos víz áramlik át a rendszeren. A közeg alacsonyabb hőszintjéből adódóan a mennyezetről egyenletesen sugározó hűvösség az egész helyiségre terjed. Ez pedig azt eredményezi, hogy a fizikailag érzékelhető hőmérséklet 2-3 fokkal alacsonyabb, mint a hőmérő által mutatott, tényleges érték.
A mennyezethűtés nagyon komfortos az épületben tartózkodók számára. Ez a fajta rendszer ugyanis nem eredményez hirtelen hőmérsékletcsökkenést a ház belső tereiben.
Mennyezetfűtés szigetelése
Érdemes észben tartani, hogy a mennyezetfűtés előírt hatékonyságának biztosítása érdekében bizonyos esetekben hőszigetelni kell azt a födémfelületet, amely alatt fel szeretnénk szerelni a fűtési rendszert. Erre általában akkor van szükség, amikor a fűteni kívánt helyiségek felett alacsonyabb hőmérsékletű belső terek vagy kültéri környezet található.
A mennyezetfűtéssel ellátott födém szigeteléséhez ideális anyag a kőzetgyapot. Ez a termék hatékonyan korlátozza a hő a fűtött helyiségek belsejéből történő szökését, miközben hatékony hangszigetelést is biztosít. Éghetetlenségének köszönhetően a kőzetgyapot a legmagasabb szintű biztonságot nyújtja az épület használói számára.
