Klíma: hogy állunk most? Kell nekünk, vagy sem?

Eszes Ádám

5 perc

Ugye, milyen kellemes érzés, amikor a 30 Celsius-fokos hőségben egyszer csak betérünk egy klimatizált helyiségbe? Jobb esetben kellemesen hűvös van, rosszabb esetben viszont jéghideg. Egyre többen ismerik fel, hogy káros az egészségre is, és nem is biztos, hogy szükség van rá.

A kérdést úgy érdemes feltenni: az ausztrálok szerint kell-e a klíma az embereknek, vagy sem. Hogy miért? Év elején, amíg nálunk épp elkezdődött a téli időjárás, Ausztráliában gyilkos hőség pusztított. Victoria államban 374 halálos áldozata volt a Magyarországról nézve embertelen melegnek: Melbourne-ben 46,4, Hopetounban pedig 48,8 Celsius-fokot mértek. Az ilyen hőhullámok a globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbá válhatnak.

A Guardian ezzel kapcsolatban kérdezett még építészeket és szakembereket, hogy valóban megoldás-e a klíma az ilyen, egyre extrémebb időjárás ellen, vagy létezik jobb módszer? A válasz némileg meglepő módon az, hogy igen, létezik.

Ausztrál kutatók szerint csökkenthető lenne a hőhullám halálos áldozatainak száma, amennyiben megfelelő hőszigeteléssel látnák el az épületeket.

A Melbourne-i Egyetem kutatói megállapították: azért is követelt ennyi áldozatot a hőhullám, mert sok épületet úgy terveztek, hogy nem tudott ellenállni a rendkívül magas hőhatásnak. A hőmérséklet a globális felmelegedés miatt évről évre emelkedik, ezért a kutatók komoly változtatást követelnek az építési szabályzatban. Azt mondják: optimális esetben, némi ráfordítással át lehetne alakítani a házak nagy részét úgy, hogy klíma se kelljen a hőség ellen.

2006-ban Franciaországban bevezették, hogy az épületeknek aktív hűtési rendszerek, azaz klíma nélkül is kényelmes belső hőmérsékletet kell fenntartaniuk.

 
A mikor a megfelelő hőszigetelés helyett a klímát választják az épületek hőmérsékletének szabályozására.

Ausztráliában a szakemberek szerint probléma, hogy az emberek keveset szellőztetnek a légkondik miatt, pedig ez alapból egy jó hűtési stratégia. A vizsgált épületekbe nem szereltek megfelelő hőszigetelést, ellenben légkondicionáló mindegyikben volt. Azt kifogásolják, hogy a törvények nem kényszerítik rá még mindig a kivitelezőket arra, hogy ne csak filléres homlokzati hőszigetelést, hanem komolyabb, árnyékolást is rakjanak a külső felületre. A szakemberek szerint olyan, természetes hűtőrendszereket is be lehetne építeni, amelyek egyébként nem emelnének a költségeken.

Mára a klímaberendezések miatt Magyarországon is jócskán meghaladja a nyári energiafogyasztás a téli áramhasználatot

Andrew Maynard, az egyik építészcég kutatásban részt vevő vezetője azt mondta, hogy az ő terveik a téli időszakban a passzív napfény maximalizálását és nyáron minimálisra csökkentését, valamint az átszellőztetések optimalizálását tükrözik. Tudják, hogy ha be kell vezetniük a légkondicionálót, akkor rosszul terveztek. Egy másik prioritás az számára, hogy segítsen az embereknek abban, hogy maguk is passzívan kezeljék az épületek hőmérsékletét. Ez szerinte azért fontos, mert a lakásvásárlók azok, akik ösztönözni tudják a leginkább a fenntartható ingatlanok építését.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AJÁNLJUK:

Ez történik, ha kőzetgyapotba csomagolva a fagyasztóba teszel egy tányér forró levest

Három kérdésre is választ kaphatsz, ha megnézed a cikkben szereplő videót. Ha épp építkezés vagy felújítás előtt állsz, akkor nyilván az lesz a legfontosabb kérdés, hogy a kőzetgyapot vajon mennyire tartja vissza a külső hőhatásokat, legyen szó akár jéghidegről, akár forróságról. A címben szereplő burkolt kérdésen kívül az is kiderül a videóból, hogy mi történik, ha egy jégkrémet sütőbe tesznek, természetesen kőzetgyapotba csomagolva.