3 perc 
Az elmúlt 2,6 millió évben a Föld Nap körüli keringésével összefüggésben jelentkeztek a jégkorszakok, ezek az időszakok azonban egymillió éve hosszabbak lettek, és a korábbinál hidegebbé és tartósabbá váltak. Eddig nem is sejtették a tudósok, hogy mi állhat a változás hátterében, azonban most közelebb kerültek a megoldáshoz.
A svájci tudóscsoport tengeri üledékek elemzésével jutott arra a következtetésre, hogy a változáshoz nagy mértékben hozzájárult a déli-sarkvidéki vizek felszíni és mély rétegek közötti cserélődése.
Még a 90-es években gyűjtötték be a kutatás alapjául szolgáló mintákat a sarkvidéki vizek Dél-Afrikához közelebb eső részén, 2,8 kilométeres mélységből. Az üledékekben fellelhető organizmusokból állapították meg, hogy mi változott az elmúlt 1,5 millió évben.
A vízrétegek korábbinál lassabb cserélődése azért befolyásolhatta a jégkorszakok alakulását, mert az óceánok 60-szor több szenet tartalmaznak, mint a légkör. Az alsó vízrétegben levő szén-dioxid a felső rétegbe kerülve a légkörbe távozik. Ha ez a cirkuláció lassul, akkor a légkörbe is lassabban jut el a klímaváltozást előidéző gázmennyiség.
A kutatók szerint egyelőre nem lehet megjósolni, mi fog történni a közeljövőben. Egy biztos: az emberi tevékenység miatt a korábbinál jóval több üvegházhatású gáz jut a légkörbe, így a korábbinál jóval gyorsabban zajlik le a klímaváltozás.
A klímaváltozást előidéző gázok a természetes folyamatokat leszámítva elsősorban az ipari tevékenységek miatt jutnak a levegőbe. A gyorsuláshoz azonban ugyanúgy hozzájárul a lakossági energiafogyasztás, a házak fűtése, ahogy a nagyüzemi állattenyésztés is.
