Légtömör épületek – mire kell figyelni?

Egyre több építkező dönt úgy, hogy energiatakarékos épületet vagy akár passzívházat épít – derül ki a darmstadti Német Passzívház Intézet (PHI) tájékoztatása alapján. Az ilyen jellegű házakat nemcsak vastagabb hőszigetelésük különbözteti meg a többi épülettől, hanem az is, hogy megújuló energiaforrásokat is felhasználnak működésük során. Egy ilyen épület kivitelezése alatt – a későbbi hőveszteség minimalizálása érdekében – a belső tereket gyakorlatilag hermetikusan el kell zárni a külvilágtól. A szellőztetés ezeknél az épületeknél külön erre szolgáló berendezés segítségével működik majd.

Kezdjük az épületek légtömörségének vizsgálatával. Minden épületnek van valamennyi hővesztesége. A hőveszteség elsősorban a homlokzatokon (beleértve a nyílászárókat is), a tetőtéren, valamint a talaj felé keletkezik. A hőveszteség mértéke az adott (fal)felület hőátbocsátási tényezőjétől függ. Minél alacsonyabb a szakirodalomban “U”-val jelölt hőátbocsátási tényező, annál jobb a fal szigeteltsége, és alacsonyabb a hőátbocsátási képessége.

Nyilván ez a legfőbb oka, hogy az épületeken hőszigetelést alkalmazunk. Kiváló megoldás az épületek hőszigetelésére a kőzetgyapot. Tetőterek szarufák közötti szigetelésére például ajánlható a DELTAROCK elnevezésű termék, mely szinte bármilyen szarufaközbe beépíthető, házilagosan, gyakorlatilag vágási veszteség nélkül.

Javasoljuk ezt a cikkünket is: Garázsok hőszigetelése – egyszeri, de hasznos befektetés

A szellőztetés veszélyes hőveszteség?

Szellőztetés során a külső levegő bejut az épület légterébe, és bizony ez a tevékenység is egyfajta hőveszteséget okoz , főleg a fűtési szezonban. Ha túl hosszasan szellőztetünk, azzal valamennyire lehűtjük az épületet, ami azt is jelenti, hogy több energiát igényel az épület fűtési rendszere a kívánt szintre történő visszafűtésére. A szellőztetés negatívan befolyásolja a szellőző rendszerek működését is – ami a passzív házakban alapfelszereltség. A szellőztetés egy passzívházban felborítja a befúvott és elszívott légáram egyensúlyát, túl- és alulnyomások alakulhatnak ki, valamint a belső levegőminőség romlását eredményezheti.

Hol keletkezhet hőveszteség?

Hőveszteséget, légszivárgást leginkább zárt héjazatoknál lehet tetten érni. Megfigyelésére pl. hőkamerával van lehetőség. A hő főleg ezeken a helyeken távozhat:
● nyílászárók – ablak-/ajtókeretek,
● padlás/tetőtér – csatlakozások a homlokzathoz,
● különböző határolószerkezetek találkozásánál, pl. padló/fal, tető/fal,
● belső falaknál / válaszfalaknál, melyek elválasztják a fűtött részt a fűtetlen helyiségtől (ha van ilyen),
● kandallók körül, levegő- és égéstermék-elvezető csatornáknál.

Javasoljuk ezt a cikkünket is: Otthonunk homlokzatának kialakítása – mire kell figyelni?

Hogyan lehet kielégítő légtömörségi szintet elérni?

Az épületek nagy légtömörségére való törekvés lehetséges, de ez körültekintő építési és kivitelezési munkákat igényel. Ennek kialakításához az építkezés során olyan légzáró elemeket kell alkalmazni, mint fóliák, szalagok, karimák. Tipikus hőszigetelő tömítést igénylő területek az ablak- és ajtókeretek. Ilyen esetekben – a keret és a fal közötti rést poliuretán PUR szerelőhabbal vagy speciális tágulási tömítésekkel töltik ki. Passzív házak esetében a RAL szerinti beépítést szükséges alkalmazni.

Annak érdekében, hogy egy ilyen tömítésből ne csapódjon le vízgőz – érdemes kiegészítőleg ún. réteges beépítés az ablak belső oldalára rögzített párazáró szalag és az ablak külső oldalán páraáteresztő szalag felhasználásával.

A vázszerkezetnél fontos szerepet játszik a belső párazáró réteg folytonossága. Minden egyes bevágás a bevonat minőségének romlását okozhatja.

Az épület légtömörségének ellenőrzése a Blower door módszerrel

Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy épületünk légtömörsége megfelelő – még az építési munkák szakaszában érdemes az épület tömítettségét az ún. Blower Door teszttel (ventilátor és egy generátor segítségével) tesztelni. A ventilátort egy ponyvával ellátott alumínium keretbe szerelik, a nyitott ajtóba helyezveA teszt során a nyomáskülönbség értékeit számítógéppel vizsgálják. A mérés végül megmutatja, hogy mekkora az épület hővesztesége, azaz mennyi levegőt enged ki a lezárt épület óránként.