Megújuló energiaforrások a városokban. Mit tehetünk ez ügyben, a szél és a napenergia hasznosításán túl?

Károly Somlósi

11 perc

Amit a cikkből megtanulhatunk

A klímaváltozás továbbra is globális probléma

Az egyre növekvő nagvárosok légszennyezettségét csökkenteni kell

Megújuló energiaforrások és energiahatékony technológiák jelenthetik a megoldást

A koronavírus járvány kitörésével még olyan égető kérdések is háttérbe szorultak, mint az klímaválság. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a probléma megszűnt. Még mindig érezzük a felmelegedés hatásait, az időjárás szélsőséges változásait (viharok, erős zivatarok, hőség).

a klímaváltozás jelenleg is globális probléma

A koronavírus járvány kitörésével még olyan égető kérdések is háttérbe szorultak, mint az klímaválság. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a probléma megszűnt. Még mindig érezzük a felmelegedés hatásait, az időjárás szélsőséges változásait (viharok, erős zivatarok, hőség). Eldobható gumikesztyűkkel és maszkokkal óvjuk egészségünket, de nem mindig jut eszünkbe, hogy már bolygónk is gondozásra szorul, hiszen biztonságos és egészséges életet egy tiszta, szennyezésmentes világtól várhatnánk. Míg vidéken többek között az épületek hőszigetelésével csökkenthetjük a károsanyag kibocsátást, a nagyvárosokban, az agglomerációkban, ahol a károsanyag kibocsátást nemcsak az épületek, hanem a megnövekedett járműfogalom is generálja, a hőszigetelése már nem elég. Itt jut szerep a megújuló energiaforrásoknak. Használatuknak elsősorban akkor van értelme, ha párhuzamosan csökkentjük az épületek hőveszteségét. Mi lehet a megoldás olyan nagyobb méretű települések esetében, ahol a járműforgalom és a népesség folyamatosan növekszik?A koronavírus járvány kitörésével még olyan égető kérdések is háttérbe szorultak, mint az klímaválság. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a probléma megszűnt. Még mindig érezzük a felmelegedés hatásait, az időjárás szélsőséges változásait (viharok, erős zivatarok, hőség).

Urbanizáció és megújuló energiaforrások

Ma az európaiak 74 százaléka városokban él. A folyamatos népességnövekedés és az urbanizáció miatt a becslések szerint 2050-re a városok népessége világszerte még inkább – mintegy 2,5 milliárd emberrel – emelkedik majd. Európában egyedül az épületek a teljes üvegházhatású gázkibocsátás több mint kétharmadáért felelősek (beleértve a lakóépületeket és a kereskedelmi célúakat is). És a látszattal ellentétben ezekben rejlik a legnagyobb lehetőség városok levegőjének megtisztítására.

A légszennyezés elleni küzdelem egyik megoldása az épületek által kibocsátott károsanyag kibocsátás csökkentése a hagyományos energiaforrások szerepének visszaszorítása a megújuló forrásokból származó energia javára. Hatékony, olcsóbb és ökológiai megoldás a problémára, mindaddig, amíg az épületeket egyben hőszigeteljük is.

a városokban a napelemek alkalmazása kiváló lehetőség

Napenergia

Míg kevésbé lakott területeken lehetőség van szél- vagy napfarmok építésére, a városi területeken ezek helyigénye és a sok épület miatt ez nem mindig lehetséges. A napelem azonban megoldás lehet. A napelemek „elférnek” a városokban is, használatukkal alacsonyabb lehet a villanyszámla. Ezek nemcsak a családi házak vagy irodaházak tetejére vannak felszerelve, hanem az egyetemekre, iskolákra, könyvtárakra és rekreációs komplexumokra is. Kisebb felületeken is kiválóan működnek – parkolóórákat, intelligens padokat üzemeltetnek, hirdetőtáblákat vagy utcatáblákat világítanak meg. A megújuló energiát hasznosító eszközöknek és megoldásoknak köszönhetően az ilyen beruházások költséghatékonyak és egyre népszerűbbek.

A fenntartható fejlődés a városi levegőminőség javításának kulcsa

A városok levegőproblémájának megoldására a legjobb lehetőség azonban épületek tervezésében, építésében és üzemeltetésében építésében rejlik. Az agglomerációk csak akkor nyújtanak egészségesebb életkörülményeket, ha az új energiafelhasználási módszerek együtt járnak az épületek megfelelő hőszigetelésével. Ennek köszönhetően energiahatékonnyá és fenntarthatóvá válnak, hiszen a szigetelés miatt kevesebb energiát használnak. Szerencsére egyre többen vannak tudatában mind az ökológiai, mind az energiahatékonysággal kapcsolatos kérdéseknek, és egyre gyakrabban figyelünk arra, hogy tartós és környezetbarát és fenntartható termékeket válasszunk, mikor házaink építéséhez és felújításához fogunk. Az olyan építőanyag, mint például a kőzetgyapot hőszigetelés (ami természetes alapanyagú, ellenálló, tartós és újrahasznosítható termék) nemcsak az időjárási viszonyoknak ellenálló épületek létrehozását teszik lehetővé, hanem egyben fenntartható megoldást is nyújt. Kőzetgyapot szigeteléssel a fűtési szezonban minimalizálható a házból kiszökő hő mennyisége, emiatt kevesebb energia kerül felhasználásra, és végsősoron alacsonyabb lesz az épület károsanyag kibocsátása is. Ezzel mind az egyén (kevesebb energia = alacsonyabb fűtésszámla) mind a környezete (kevesebb energia = alacsonyabb károsanyag kibocsátás) jól jár.

a Fenntartható megoldások és technológiák jelentik a városok jövőjét

Fejlődés, egészség és megtakarítás

A városokban a fenntartható módon épült és üzemelő épületek egyet jelentenek a fejlődéssel. A fenntartható építészeti és tervezési elvek segíthetnek a városvezetéseknek a szén-dioxid-kibocsátás és a szmog csökkentésén túlmutató célok elérésében. Az épületek energiahatékonyságának javítása egyben az energiaszámlák csökkentését és az életkörülmények javítását is jelenti, beltéren és kültéren egyaránt. És egy város, amely a lakói egészségére és jólétére, valamint az infrastruktúrára fektet be, természetesen vonzóbb a vállalkozások és az egyének számára is.

Középületek és lakóházak esetében növekvő szerepet játszanak manapság a környezettudatos épületminősítési rendszerek. Mind a befektetőket, mind a tervezőket arra ösztönzik, hogy változtassanak az épületek életciklusával és a környezetre gyakorolt hatásukkal kapcsolatos gondolkodásukon.

Az alábbiakban bemutatjuk a főbb épület-tanúsítási programok elemeit:

  • BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) – ez a minősítési rendszer főleg a fenntarthatóság környezeti szempontjaira összpontosít. A tanúsítás meghatározó tényezői az erőforrás-felhasználás, a környezeti hatások és az egészségügyi előnyök megléte.
  • LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) – elsősorban az épületek környezeti hatásaira és kevésbé a fenntartható fejlődés társadalmi hatásaira összpontosít. A LEED elsősorban a környezeti kérdésekre fókuszál.
  • DGNB (Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen vagy a német Fenntartható Építési Tanács) – az egyik legszéleskörűbb látószögű rendszer – a DGNB egyszerre állítja középpontba az egészséget, a stabilitást, a felelős erőforrás-gazdálkodást és az életciklus-menedzsment holisztikus megközelítését. A DGNB ugyanolyan hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés minden aspektusára.

Érdemes hozzátenni, hogy bár a fenti tanúsítási rendszerek nem kötelezőek és nem garantálják az épületek megfelelő energiahatékonyságát. Érdemes viszont használni őket, mivel jó eszközök lehetnek annak megítélésében, hogy az adott épület tervezése, kivitelezése, használhatósága mennyiben veszi figyelembe a fenntarthatóságot és a környezetünkre is odafigyelő gondoskodást.

A nagyvárosokban a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása jelenti a jövőt, ami egyszerre nyújt egészséges környezetet, biztonságot és kényelmet. Figyelembe kell vennünk ugyanakor azt is, hogy megújuló energiaforrások sem jelentenek garanciát a sikerre, ha nem gondolkodunk előre az épületek energiafelhasználásának csökkentéséről. A városok számára ezért az igazi kihívást az jelenti, hogy megoldást keressen a megújuló energiák hatékony felhasználásának területén, miközben törekszik az épületek energiahatékony működtetésére is. Ez esélyt nyújt a légszennyezés csökkentésére, valamint biztonságos és barátságos lakóhelyek kialakítására az agglomerációkban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AJÁNLJUK:

Így hasznosítsd környezetbarát módon a lehullott leveleket!

Az égetéssel rengeteg káros anyag szabadul fel. Ez a módszer erősen környezetszennyező, de a komposztálással értékes táptalaj lehet a lehullott levelekből növényeink számára.