Mit jelent, ha egy város fenntartható? Hogyan lehet elérni hogy egy város fenntartható legyen? Európai példák.

Károly Somlósi

12 perc

Amit a cikkből megtanulhatunk

A Föld népességének egyre nagyobb része él városokban

A városok korszerűtlen épületei jelentősen hozzájárulnak a károsanyagok kibocsátásához

Felújítással, hőszigeteléssel fenntarthatóbb városokat hozhatunk létre

A fenntarthatóság a klímváltozás elleni harc egyik eleme

A városi agglomerációk folyamatos növekedése racionális gondolkodást és tervezést igényel az építésügyi hatóságok részéről. 2050-re 10 emberből 7 városban fog élni és dolgozni. A városok bővülésével kapcsolatos tervek kialakítása kulcsfontosságú a mai döntéshozók számára, mivel a klímaváltozás következményei szélsőséges időjárási eseményeket okoznak, és nagyobb kockázatot jelentenek a városi közösség számára.

A városi agglomerációk egyre növekednek

Az önkormányzatoknak a várostervezéskor a klímaváltozás várható hatásait is fel kell mérniük. Sok helyi önkormányzat lépéseket tesz olyan városok létrehozására, melyek képesek ellenállni e klimatikus változások hatásainak, és lehetővé teszik a jövő kihívásaira való gyors reagálást. Az ilyen elvek mentén létrehozott fenntartható város lenne a klímaváltozás megállításának receptje?

a Fenntartható építkezési elveké a jövő

A fenntartható építkezésé a jövő

Bár a városok a Föld területének csak körülbelül két százalékát teszik ki, karbonlábnyomuk óriási. A városok felelősek a világ energiafogyasztásának több mint kétharmadáért és CO2-kibocsátásának több mint 70% -áért. Az épületek fűtése és hűtése a teljes energiaigény 35-60% -át adja. Ezért az új és meglévő épületek fűtési célú energiafogyasztásának csökkentése és dekarbonizálása elengedhetetlen a klímakihívás kezeléséhez.

A beépített területek hatékony kezelése egyre fontosabb szerepet játszik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. Ez lehetőséget teremt az energiahatékonyabb és klímabarátabb épületek építésére – ezzel hozzájárulva a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlati célok eléréséhez.

Egy könnyen megvalósítható megoldás a meglévő épületek átfogó korszerűsítése, felújítása, vagyis a nyílászárók cseréje valamint az épületek hőszigetelése. Az épületek energiahatékonyságának optimalizálása elérheti az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55% -os csökkenését, ami szükséges a városokban az 1,5 ° C-os cél megvalósításához 2030-ig. A meglévő épületek felújítása különösen fontos azokban a városokban, ahol a népesség növekedése és gazdasági fejlõdése dinamikus.

Nincs pontos definíció arra vonatkozóan, hogy mi minősül fenntartható épületnek vagy rendszernek. A hosszú távú környezeti hatások csökkentése, az újrafelhasználhatóság és a tűzállóság megtervezése továbbra is a zöld és fenntartható építészet kulcsfontosságú kérdése. Világszerte számos város már lépéseket tesz és tett az éghajlatváltozást befolyásoló folyamatok visszaszortására. Érdemes közelebbről megvizsgálni ezeket.

A fenntartható város hatékony eszköz a klímaváltozás ellen

Amszterdam és a fánkváros (City Donut) stratégia

Amszterdam az első város volt, amely alkalmazta az ún. City Donut, vagy fánkváros stratégiát annak érdekében, hogy 2050-ig éghajlat-semleges fővárossá váljon. Méltó cél lehet egy rugalmas, fenntartható és széndioxid-semleges városi ökoszisztéma létrehozása, melyet minden polgár jóléte érdekében hoztak létre.

A fánkváros modell a fenntartható fejlődés szemléletének új módja. A fánknak külső határa (a fánk széle), és belső határa (a benne lévő lyuk) van. A modell lényege, hogy a város biztosítsa a társadalmi alapokat – a fánk belső lyukát – a lakosság számára (pl. víz, élelem, lakhatás, oktatás stb), anélkül, hogy túllépné az ökológiai felső határt (a fánk külső széle), ahol már olyan elemekkkel kell megküldzeni, mint pl. a klímaváltozás és a savas esők . A paraméterek közötti egyensúlyt maga a fánk “teste” képviseli. Ez egy stratégia és cselekvési mód, amely elősegíti a körkörös gazdaság megteremtését.

Az fánkváros elv többek között arról szól, hogy az erőforrásokat hogyan állítják elő, fogyasztják és dolgozzák fel nap mint nap. Amszterdamban a városlakók fenntartható ellátása, a természetes anyagok felelősségteljes felhasználásának módja a cél a hulladék csökkentése érdekében. További törekvés a fánkváros elv alkalamzásával az innovációhoz szükséges ideális gazdasági feltételek megteremtése minden üzleti szektor vállalata számára.

Amszterdam az élelmiszer-pazarlás 50% -os csökkentését tűzte ki célul a következő tíz évre. A szigorúbb építésügyi előírások is a fenntarthatóságot mozdítják elő, motiválva az építőipari cégeketet termékeik újrahasználhatóságának megteremtésében. 2030-ra a város 20% -kal szeretné csökkenteni az alapanyagok felhasználását.

Felújítással a fenntarthatóság felé

Olaszország – Superbonus, mint a klímaváltozás és a gazdasági válság gyógymódja

Az épületek energiahatékonysága Olaszországban alacsonyabb, mint az európai átlag: az épületek 82%-a még a helyi energiahatékonysági törvény elfogadása előtt épült. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb olasz épület a legújabb energiateljesítmény-tanúsítási rendszer szerint a lehető legrosszabb hatékonysági besorolásba tartozik.

A felújítások ütemének felgyorsítása érdekében létrehozták az ún. Superbonus programot, amely két lehetőséget kínál a lakástulajdonosoknak. Az első lehetőség egy 110%-os adókedvezmény a felújítási munkákkal kapcsolatban. Tehát a tulajdonos ingyen végezheti a munkát, a befektető pedig visszakaphatja a költségek 110% -át.

Egy másik lehetőség az, hogy a tulajdonosok előre fizetnek a felújításért, majd 5 év alatt visszakapják beruházásuk értékét és további 10%-ot. A Superbonus-ra való jogosultság megszerzéséhez a felújításnak legalább két energiaosztállyal javítania kell az épület hatékonyságát.

A törvényhozók szándéka szerint a Superbonus program hatékony eszköz a hátrányos gazdasági körülmények miatt 2008 óta elveszett 600 000 munkahely bizonyos részének helyreállítására. A jól megtervezett hosszú távú felújítási stratégia országszerte összességében több, mint 10 millió épülettel számol Olaszországban, amely érdemi hatással lehet az ország gazdaságára.

A meglévő épületek felújításával a Superbonus programmal Olaszország folytathatja a gazdasági növekedését, miközben csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és javítja lakóinak egészségét és jólétét. A fenntartható fejlődés jövőbeni előmozdítása gyakorlati megoldásokkal és adókedvezményekkel jelentős lehetőség az ország gazdasági fellendülésének felgyorsítására.

Dánia – az épületek mint anyagbankok

A Dán Circle House Aarchus külvárosában épül, és 2023-ban készül el. Az épület mind a 60 lakását úgy alakították ki, hogy az anyagok 90%-a jövőben nagy mértékben újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen.

Az építőanyagok újrafelhasználása és újrafeldolgozása egy lehetséges út a globális éghajlati célok eléréséhez. Az építőipar évente a globális hulladék harmadáért felelős, és az épületek jövőbeli (építő)anyagbankként történő megtervezése jelentősen csökkentené ezeket a statisztikákat.

Négy építésziroda és több mint 30 beszállító és partner, Aarhus városa szorosan együttműködik a Circle House projekten. A projektet különféle innovációs programok támogatják anyagilag. A széles körű elkötelezettség a projekt céljának támogatása, de egyúttal a teljesen újszerű tervezés és építkezés számos kihívásának is egyike.

Felújítás hőszigeteléssel és ablakcserével hatékony

Eltérő kihívások, egy irányba mutató megoldások

A megfelelő épületállomány kritikus fontosságú az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából. Az öregedő szerkezetek energiahatékonyságának és tűzbiztonságának javítása és a városközpontokban lévő épületek építéséhez és felújításához használt anyagok zárt ellátási láncainak létrehozása továbbra is az éghajlatváltozástól való függetlenség legfőbb jellemzője.

Fenntartható városok hozhatók létre olyan innovatív technológiák és megoldások alkalmazásával, amelyek segítenek megvédeni és felkészíteni a jövő generációit az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AJÁNLJUK:

Óriási tüntetést tartottak Németországban a klímaváltozás ellen

1,4 millió résztvevője volt a szeptember 20-án megtartott, klímaváltozás elleni tüntetésnek a német nagyvárosokban. A tiltakozást a Fridays for Future szervezte, amelyet a korábban bemutatott fiatal aktivista, Greta Thunberg hívott életre.