5 perc 
A hőszigetelő-anyag gyártók kommunikációjában sokszor találkozhatunk az ásványgyapot szigetelés kifejezés használatával. Ez a nem teljesen pontos termékkategorizálás mellett a szigetelőanyagok színe sem minden esetben teszi egyértelművé, hogy üveg- vagy kőzetgyapot hőszigetelésről beszélünk. Miért lehet megtévesztő a szóhasználat, ha egyébként magába a gyűjtő fogalomba mind az üveggyapot, mind pedig a kőzetgyapot szigetelések beletartoznak?
A két csoportba tartozó termékek alapanyagukban, szálszerkezetükben, testsűrűségükben és olvadáspontjukban különböznek. Az üveggyapot esetében a fő alkotóelem lehet pl. természetes kvarchomok és újrahasznosított üveg, a kőzetgyapot esetében pedig vulkanikus kőzetek, pl. a bazaltkő. Az eltérő alapanyaguknak köszönhetően a végtermékek műszaki paraméterei is jelentősen eltérhetnek.
A kőzetgyapotnak nagyobb a testsűrűsége, más a szálszerkezete valamint 1000 oC feletti az olvadáspontja. Komplex hőszigetelési megoldást nyújt.
A végfelhasználás szerinti állapotban a hőszigetelő termékek jellemzően épületszerkezetek, építési készletek, rendszerek részévé válnak melyek mögött minősítések állnak, amelyek deklarálják azok tűzvédelmi, akusztikai, energetikai és egyéb paramétereit. (Válaszfalak, homlokzati hőszigetelő rendszerek, tűzvédelmi lezárások stb.)
Tűzvédelmi szempontból a legjelentősebb az eltérés a két anyag között. Míg a kőzetgyapot szigetelés olvadáspontja 1000 °C feletti, addig az üveggyapoté jóval alacsonyabb, megközelítőleg 600-700 °C. Az olvadáspontból az következik, hogy bár az üveggyapot is nem éghető szigetelés, akár a kőzetgyapot, de alacsonyabb olvadáspontja miatt nem alkalmas pl. szerkezetvédelemre. Ezért ott, ahol kőzetgyapottal minősítették a szerkezetet, rendszert, építési készletet a szigetelőanyag nem cserélhető ki üveggyapotra. (főleg átszellőztetett homlokzatok, tűzvédelmi lezárások, trapézlemezes tetőszigetelési rendszerek stb. esetén) Visszafele ez nem igaz, mert az esetek többségében az üveggyapot szigetelés helyett lehet alkalmazni kőzetgyapot szigetelést is.
A kőzetgyapot szigeteléseknek alapanyagukból fakadóan a testsűrűségük is magasabb valamint műszaki paraméter oldalról a nyomófeszültségük, pontszerű terhelhetőségük is jobb lehet.
Bár hőszigetelő képességükben az üveggyapot és a kőzetgyapot hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező szálas szigetelőanyag, viszont alapanyagukból fakadóan több dologban is eltérnek.
Az ásványgyapot szigetelések szálai között lévő levegő biztosítja a hőszigetelő képességet. Az egyes termékek hővezetési tényezője függ a szigetelőanyag szálszerkezetétől, gyártástechnológiájától, alapanyagától és testsűrűségétől, de markáns eltérés nem tapasztalható.
A megfelelő szigetelés kiválasztása komplex szemléletet igényel. Törekedni kell arra, hogy az adott beépítési szituációhoz igazodóan, ne csak egy-egy kiragadott vagy legjobbnak ítélt teljesítményjellemző alapján kerüljön kiválasztásra az alkalmazott szigetelés, hanem a teljesítményjellemzők összeségének az értékelésével.
Hőszigetelő anyagok kiválasztásakor — azok anyagától függetlenül — figyelemmel kell lenni az épülettel szemben támasztott alapvető követelményekre, az épületszerkezeteket érő hatásokra, a jogszabályokban, szabványokban meghatározott követelményekre, a gyártói rendszerminősítésekben, alkalmazástechnikaiútmutatókban foglaltakra, az irányelvek műszaki megoldásaira, a kivitelezhetőségre, a gazdaságosságra és a megrendelő jelen és jövőbeni igényeire.
A ROCKWOOL kőzetgyapot alapú hőszigetelőanyagok nem éghetők, 1000 °C feletti olvadáspontúak, magas testsűrűségüknek és nyitott szálszerkezetüknek köszönhetően jó hangszigetelő képességgel bírnak, készülhetnek kiemelkedő műszaki mechanikai paraméterekkel, alkalmasak tűzvédelmi célú sávok és gátak kialakítására, tűzvédelmi szigetelésre.
