Tényleg spórolunk az óraátállítással?

Eszes Ádám

3 perc

Az évi két óraátállítás alkalmával gyakran előjönnek a nyári időszámítás melletti és elleni érvek. A nyári időszámítást kezdetben a spórolás miatt vezették be. Gyakran ezzel érvelnek a rendszer hívei, az ellenzők pedig azt mondják, hogy nincs is számottevő megtakarítás. Mi az igazság?

Annak, hogy évente egyszer kevesebbet, egyszer pedig többet alhatunk egy órával nem mindenki örül. A nyári időszámításnak több előnye is van, de vannak olyan kutatások, amelyek arra jutottak, hogy kifejezetten káros hatásai is vannak.

Több idő a szabadban

A nyári időszámítással, azaz az órák márciusban történő előreállításával megnő a napfényes órák száma. Emiatt hosszabb ideig lehet a szabadban lenni, vagy akár természetes fény mellett dolgozni. Azt is az egy órával tovább tartó napsütés számlájára írják, hogy a természetes fény miatt ilyenkor kevesebb baleset történik.

Pozitív és negatív élettani hatásai is vannak az óraátállításnak

Káros élettani hatások

Több statisztika alapján viszont kimutatható, hogy az átállásnak nemcsak pozitívumai vannak. Kutatások szerint az órák átállítása utáni hetekben megnő a balesetek száma, a felborult alvási ciklus pedig a depresszióban szenvedők állapotán is tovább ronthat. Sőt a munkahelyi termelékenységre is káros hatást gyakorolhat több kutatás szerint.

De mennyit spórolunk?

A legfrissebb magyarországi adatok szerint évi 4-5 milliárd forintot takarítunk meg a nyári időszámítással. A Mavir, amely a hazai villamosenergia-hálózatot irányítja, már 1949 óta gyűjt adatokat az átállásokról, amelyek után 1,5 és 3% közötti megtakarítást mutatott ki a rendszer.

Éves szinten így 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt. Ez 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ezáltal mérséklődik a környezetre háruló terhelés is.

A spórolás egyértelműen kimutatható, de a káros élettani hatásokról is egyre több tanulmány születik.

Arról egyelőre nincs számottevő tudományos forrás, hogy nyári időszámítás alatt hosszabbra nyúló nappalok miatt mennyivel nő meg a környezet terhelése és a károsanyag-kibocsátás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AJÁNLJUK:

Páravédelem – mi az és miért van rá szükség?

Páratechnikai követelmények kielégítésére azon szerkezetek tekintetében kell odafigyelni melyek eltérő páranyomású területeket választanak el, pl. külső falszerkezetnél, födémnél a belső és külső levegő eltérő páratartalmából fakadóan. A szerkezet állagvédelme és tartóssága szempontjából el kell kerülni a szerkezeten vagy a szerkezeten belüli páralecsapódást.