Annak, hogy évente egyszer kevesebbet, egyszer pedig többet alhatunk egy órával nem mindenki örül. A nyári időszámításnak több előnye is van, de vannak olyan kutatások, amelyek arra jutottak, hogy kifejezetten káros hatásai is vannak.
Több idő a szabadban
A nyári időszámítással, azaz az órák márciusban történő előreállításával megnő a napfényes órák száma. Emiatt hosszabb ideig lehet a szabadban lenni, vagy akár természetes fény mellett dolgozni. Azt is az egy órával tovább tartó napsütés számlájára írják, hogy a természetes fény miatt ilyenkor kevesebb baleset történik.
Káros élettani hatások
Több statisztika alapján viszont kimutatható, hogy az átállásnak nemcsak pozitívumai vannak. Kutatások szerint az órák átállítása utáni hetekben megnő a balesetek száma, a felborult alvási ciklus pedig a depresszióban szenvedők állapotán is tovább ronthat. Sőt a munkahelyi termelékenységre is káros hatást gyakorolhat több kutatás szerint.
De mennyit spórolunk?
A legfrissebb magyarországi adatok szerint évi 4-5 milliárd forintot takarítunk meg a nyári időszámítással. A Mavir, amely a hazai villamosenergia-hálózatot irányítja, már 1949 óta gyűjt adatokat az átállásokról, amelyek után 1,5 és 3% közötti megtakarítást mutatott ki a rendszer.
Éves szinten így 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt. Ez 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ezáltal mérséklődik a környezetre háruló terhelés is.
A spórolás egyértelműen kimutatható, de a káros élettani hatásokról is egyre több tanulmány születik.
Arról egyelőre nincs számottevő tudományos forrás, hogy nyári időszámítás alatt hosszabbra nyúló nappalok miatt mennyivel nő meg a környezet terhelése és a károsanyag-kibocsátás.