Felújítás a lakóépületekben
Lakóépületeink felújítása, a lakások energiahatékonyság-növelése nagyon széles körben tudja a magán és a közösségi érdekeket szolgálni. A felújítások területén a legszélesebb pozitív hatással bíró terület, melyet a megfelelő anyagok és műszaki megoldások megválasztásával tovább lehet fokozni.
A napokban jelent meg a MEHI Magyar Energiahatékonysági Intézet cikke a témában, mely az eddig kiaknázatlan területekkel foglalkozik. https://mehi.hu/hir/epuletek-energetikai-felujitasa-az-eddig-erintetlen-elonyok-kiaknazasa Ilyenek pl. A jobb levegőminőség – a légszennyezettség csökkentése, az energiaszegénység felszámolásának – egészségügyi és költségvetési előnyei vagy akár az energiahatékonyság termelékenységre gyakorolt pozitív hatásai. A klímavédelem fontosságát egyre többen a bőrünkön is érezzük. A modern élet kihívásai a környezet, és zaj- és légszennyezés, a növekvő fenntartási költségek a szűkülő életterek egyre komplexebb gondolkodást és megoldást igényelnek.
Ház szigetelés és belső komfort
Amikor az otthonaink felújítására kerül a sor nem csak annak kellene elsődleges szempontnak lennie, hogy mekkora befektetéssel mennyit tudunk megtakarítani az energiaköltségeken (energiahatékonyság!), hanem hogy melyek azok az optimális megoldások, melyek a legtöbb előnnyel tudnak szolgálni a számunkra a megfelelő lakókomfort biztosítása érdekében.
Sokan azt gondolják, a hőszigetelés csak az energetikával, az energiahatékonysággal áll összefüggésben, holott az épületek belső komfortjának biztosításában legalább annyira hangsúlyos szerepe van. Ameddig nincsenek megfelelő módon hőszigetelve épületeink, addig energiapazarlók, hőhidasságuk miatt penészesedhetnek, a bent tartózkodóknak pedig diszkomfort érzete lehet. A belső hőérzet ugyanis alapvetően attól függ, hogy egyrészt milyen az épületszerkezet felületi-, másrészt a helyiségek levegőjének hőmérséklete. Húsz fok egy jól szigetelt házban sokkal komfortosabb, mint egy rosszul szigeteltben.
A szigetelés többet nyújt
Egy jól megválasztott szigetelés és felújítás – pl. társasház szigetelés esetén – az energiahatékonyságon túl védelmet nyújthat a környezeti zajok és tűz ellen is (tűzálló szigetelés). Ha megfelelő szinten hőszigetelünk, a beruházás szellőztető rendszer nélkül is elérheti az elvárt szintet, megfelelő árnyékolás és üzemetetés mellett a klimatizálás is elkerülhetővé válik.
A szigetelés is tervezhető?
Kétségtelenül nehéz meghatározni az optimális szintet, ehhez mérnöki tudásra van szükség. Sajnos azonban Magyarországon még mindig probléma, hogy a tervezést nem szeretik megfizetni az építtetők. Az a tévhit, hogy tervek nélkül is lehet jó házat építeni a legtöbb építkezésen megdől. Sokkal gazdaságosabb, hatékonyabb és olcsóbb épületet lehet létrehozni, ha előtte gondosan megtervezik, ha minden átgondolva kerül a tervlapokra.
Az építtetők ennek ellenére jobban bíznak a kivitelezőkben, mint az építész tervezőkben. Az építőipar kicsit olyan, mint a foci: mindenki azt hiszi, hogy ért hozzá, pedig dehogy.
Az építészeknél is látunk persze hiányosságokat: sokszor aránytalan mértékben szigetelnek szerkezeteket, (pl. ha egy falszerkezet 4x jobb szigetelő képességgel rendelkezik, mint az ablak, a felületi hőmérséklet különbségek okán páralecsapódás lehet az ablakunkon).
A szigetelés tervezés további tényezői: nap, árnyék, növényzet
Beszélhetünk a benapozásról is, kevés az az építésztervező, aki mondjuk tudja és alkalmazza, hogy a benapozás milyen pozitív és negatív hatásokkal jár együtt, hogyan kellene ezeket kihasználni vagy jól árnyékolni.
Elfelejtkezünk továbbá lakóépületeink, társasházak környezetébe telepített növényzet igen fontos szerepéről is. Száz évvel ezelőtt a tornácos parasztházakat is tisztességesen megtervezték, nyáron nem sütött be a nap, még szőlőlugas is védelmet nyújtott sok helyen ebben, télen viszont az alacsonyabb hajlásszögű fénysugarak miatt a szoláris hőt meg lehetett nyerni az épület nyílászáróin keresztül az épület belső tereiben.
A ház felújítás komplex kérdés
Fontos hangsúlyozni, az energetikai felújítás komplex kérdés, nem lehet kizárólag a hőszigetelésre korlátozni, de tény és való, hogy enélkül nem tudjuk a megfelelő komfortot biztosítani. A hőtároló tömeg is kérdésként merülhet fel. Általános trendeket, követnek sajnos sok esetben az építészek: pl. korszerű falazóblokkból építünk házat és majd amennyi hely marad, ott hőszigetelünk, rutinból, tervezés nélkül.
Ezeknek a korszerű falazóblokkoknak a testsűrűsége azonban már nem rendelkeznek olyan hőtároló tömeggel, mint a régi tömör tégláké. A legáltalánosabb hiba ezen a téren, hogy ezek a korszerű tégla szerkezetek mivel az álló fugáik nincsenek kitöltve akkor lesznek légtömörek, ha mind két oldalon vakolattal látják el, még a szigetelés felhelyezése előtt, viszont spórolásból ezt el szokták hagyni a kivitelezők.
Nem elég csak szerkezetet és minél vastagabb hőszigetelést tervezni, minden lényeges befolyásoló tényezőt figyelembe kell venni a tervezés során, s sok esetben a tulajdonos is meg kell tanítani az épületek használatára. Általános példa, hogy egy jól szigetelt házban arra panaszkodnak a lakók nyáron, hogy melegebb van bent mint a szigetelés előtt, klímát kellett beépíteniük. Ha nyáron az árnyékolás nélküli nyílászárókon keresztül felmelegszik az épület az a jól hőszigeteltség okán nehezebben hűthető le, emiatt egy jól hőszigetelt épületnél elengedhetetlen a megfelelő árnyékolási lehetőség biztosítása.
A műszaki fejlődés, fejlesztés a hőszigetelések területén is töretlen. Az egyre modernebb anyagok és megoldások egyre komplexebb módon képesek biztosítani a lakókomfortot a környezet és klímavédelem mellett.
Ne megszokásból, ne csak ár alapján válasszunk szigetelést, hanem mérlegeljük az adott épület adottságait, elhelyezkedését, az épületet érő hatásokat, a választott szigetelés tartósságát, értéknövelő hatását. Az ennél is környezettudatosabb építtetők pedig az alapanyagok természetességén, újrahasznosíthatóságán is elgondolkodhatnak a választásuk során.
Ellenőrizze ezt a cikket: A kis házikó. Kicsi, de a miénk! Hétvégi házak felújítása – a gikszerek elkerülésével
