A világ többi részéhez hasonlóan az EU is kihívásokkal teli jövő előtt áll: a globális COVID-19 járvány negatív hatásait hatékonyan kell kezelni, hogy a tagállamok gazdaságai újra indulhassanak. A kihívásokra adott jelenlegi válaszaink hatással lehetnek a jövőnkre. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt 70 évben kifejlesztett gazdasági modell most egzisztenciális kockázattal szembesült, amely soha nem látott befektetéseket és innovációt igényel a gazdaságok talpaállítása érdekében.
A vírus okozta gazdasági, fiskális és társadalmi visszaesésből való kilábalás eleme lehet az épületek felújításának programja. A bezártság, amikor sok ember kénytelen volt több hónapig otthon maradni, rávilágított arra, hogy miyen fontos lakásunk, házunk minősége, komfortszintje, felújítottsága, vagy annak hiánya.
A helyreállítási csomag elemeit a közjó érdekében kell befektetni – az épületfelújításba és a kapcsolódó területekbe történő fenntartható beruházások kézzelfogható hosszú távú előnyökkel járnak.
Fontos tehát megfontolni, mi teszi az épületet fenntarthatóvá!
A tűzállóság az épület fenntarthatóságának egyik legfontosabb paramétere, de a fenntartható építkezés meglévő tanúsítási rendszereiben gyakran észrevétlen marad. Elengedhetetlen, hogy az új kezdeményezések a jövőben az épületek egyik legnagyobb biztonsági kockázatával, nevezetesen a tűzállósággal is foglalkozzanak.
Miért van szükség a tűzbiztonságra a felújítási hullám alatt?
A tűzállóság figyelembe vétele a felújítási tervekben elősegítheti az épített környezet fenntarthatóságának javítását a jövő generációi számára. Egy épülettűz káros hatása túlmutat az épületen magán – sokszor sajnos emberi áldozatokat is okozhat. Ezen felül szennyező és károsanyag is kerülhez a levegőbe, szennyezheti továbbá az élővizeket, állatok élőhelyeit is. Egy tűzeset közvetlenül érinti a fenntarthatóság mindhárom pillérét:
- Szociális – Európában naponta körülbelül 5000 tűzeset fordul elő, és évente 70 000 ember szorul kórházi kezelésre, és sajnos évente 4000 haláleset következik be tűzeset következtében. A tűzesetek több évre visszavethetnek vállalkozásokat, közösségeket, családokat, néha egész életen át tartó következményeket okozva, egészségügyi vagy pénzügyi veszteségeket generálva.
- Gazdasági – A tűzesetek miatti veszteségek közé tartoznak az áruk, az infrastruktúra, a dokumentumok vagy az adatok, valamint a szolgáltatások részleges vagy teljes megsemmisülése, melyek helyreállítása sokszor nem lehetséges. A tűzesetek az EU-nak évente mintegy 126 milliárd euróba kerülnek, ami a GDP egy százalékának felel meg .
- Környezetvédelem – Az épülettűz légszennyezést okoz, és légköri részecskéket, köztük nitrogén-oxidokat bocsát ki. A tűz oltása során szennyvíz keletkezhet.
A tűzállóság építési szabályzatokba és irányelvekbe történő beépítése elkerülhetővé teszi a fent említett káresemények és következményeket. Ha egy épület a teljes mértékben leéghet, az többek között a tűzeset közvetlen környezetének nagymértékű rehabilitációját igényli – erre egyáltalán nem mondható, hogy fenntartható.
Hogyan lehetne javítani a tűzbiztonságot Európa épületeiben
A tűzbiztonság továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik. A tűzvédelem javítása érdekében fontos kiemelni az alábbiakat:
- A tűz nem terjed egyik épületből a másikba
- A tűz és a füst nem terjed át a tűz keletkezési terén
- Tűz miatt nem szabad csapdába szorítani az épületet
- Az épületek nem omlanak össze tűz miatt
- A tűzoltók rendelkeznek az emberek megmentéséhez és a tűz oltásához szükséges eszközökkel
- Az anyagok, szerkezetek, épületelemek és felszerelések megfelelő tűzvédelmi tulajdonságokkal rendelkeznek
- A tűzbiztonság az épület teljes élettartama alatt biztosított
A tűzállóságot előtérbe helyező építkezéseknél vagy felújításoknál már a tervezésénél figyelembe kell venni az épületek használati kategóriáját és kockázati besorolását is. A magas kockázatú épületek, például a sokemeletes épületek, kórházak, óvodák esetében fontos megjegezni, hogy a bennük tartózkodók nem feltétlenül tudnak önállóan távozni egy esetleges épülettűz esetén. Ezen épületeknél elengedhetetlen a tűz és füst terjedésének korlátozása, ami nem éghető anyagok alkalmazásával érhető el.
Fenntartható és tűzálló Európa felépítése a jövő számára
Az épületek fenntarthatóságának növelése érdekében az EU előtt álló egyedülálló lehetőség az épített környezet tűzbiztonságának megteremtése. Az épületek fenntarthatóságának biztosítása érdekében a döntéshozóknak fel kell venniük a struktúrák tűzállóságát a politikai napirendre. Ez magában foglalja az aktív rendszerek (például a detektorok és az esőztetők) szabályozását és a passzív tűzvédelmi elemeket (például az épületek tűzálló kőzetgyapottal történő hőszigetelését), amelyek javítják a tűzbiztonságot, védelmet nyújtva az épületszerkezeteknek és nem utolsósorban a bennük tartózkodó lakóknak.
