Üvegházat erre a célra gyártott fóliából, műanyag lapokból és természetesen üvegből is lehet készíteni. Fontos, hogy mielőtt valaki belevág az üvegház építésébe vagy megvásárlásába, döntse el, hogy milyen zöldséget szeretne benne termeszteni, ugyanis nem mindegy.
Belső klíma alapján három fajta üvegházat különböztethetünk meg. Az úgynevezett forró üvegházban nedves, párás klíma uralkodik, a hőmérséklet pedig folyamatosan 20 fok felett van. A melegházakban 10 és 15 fok közötti hőmérséklet uralkodik, ami a melegkedvelő növények neveléséhez ajánlott.
A hidegházban még ennél is alacsonyabb, 4 és 7 fok közötti hőmérséklet van. Ez a típus a hidegtűrő növények, például a káposztafélék vagy a borsó termesztésének kedvez.
Ha eldöntöttük, hogy milyen zöldséget szeretnénk termeszteni és az ehhez szükséges üvegházat is beszereztük, akkor érdemes megnézni, hogy milyen eszközökkel biztosítsuk az ideális körülményeket. Többféle szellőztető, fűtő- és öntözőrendszer közül lehet kiválasztani az igényeknek megfelelőt.
A termesztőközeg legalább olyan meghatározó része az üvegházas növénynevelésnek, mint maga az üvegház. Például a GRODAN kőzetgyapot-termesztőközeggel jelentősen csökkenteni lehet a vízfelhasználást. Az üvegházas termesztésben élen járó Hollandiában is ez a megoldás a jellemző, mert nemcsak a hatékony vízfelhasználást segíti, de a növények növekedését is.
Megéri termeszteni
Az üvegház méretétől függően akár több mint százezer forintot spórolhat az élelmiszeren a tulajdonos, arról nem is beszélve, hogy pontosan tudni fogja, hogy honnan kerültek a zöldségek, gyümölcsök az asztalra.
Paradicsom esetében nem ritka az 50 kilogramm per négyzetméteres terméshozam, de vannak olyan üvegházak, ahol még ennél is magasabb. Paprikából egy négyzetméteren akár 10-12 kilogramm is megteremhet, uborkából hasonló mennyiséget lehet betakarítani egy kis odafigyeléssel.