Bolygónk és pénztárcánk védelme érdekében
Miként javíthatjuk otthonunk energiahatékonyságát, hogyan csökkenthető lakásunk fűtés- és áramszámlája?
Választ adunk rá mit tehetünk környezetünkért a mindennapokban! Azt, hogy miként lehetünk környezettudatosak ház- és lakásfelújítás, vagy az építkezés során. Ezen kívül megmutatjuk milyen hatásokat vált ki a környezetváltozás.
Miként javíthatjuk otthonunk energiahatékonyságát, hogyan csökkenthető lakásunk fűtés- és áramszámlája?
Páratechnikai követelmények kielégítésére azon szerkezetek tekintetében kell odafigyelni melyek eltérő páranyomású területeket választanak el, pl. külső falszerkezetnél, födémnél a belső és külső levegő eltérő páratartalmából fakadóan. A szerkezet állagvédelme és tartóssága szempontjából el kell kerülni a szerkezeten vagy a szerkezeten belüli páralecsapódást.
Hagyományos vakolatok és burkolatok, vagy modern fémlemez fedések. Ma gyakorlatilag minden megtalálható a homlokzaton, amely megvédi a házat a rossz időjárástól.
A hagyományos tégla vagy rönkfa? Melyikből építsük fel házunkat, melyik a jobb szerkezet az építkezésre? Az biztos, hogy mind a két verziónak vannak rajongói és ellenzői is.
Mit tehetünk azért, hogy igazi, energiatakarékos öko-otthonunk legyen?
Az utóbbi időben igen sok lehetőségünk volt jobban megismerni és felfedezni lakóterünket, amely sokunk esetében egyik napról a másikra irodává, iskolává vagy óvodává váltak. Mindez azt jelzi, hogy nagyobb szükségünk lesz multifunkcionális lakásokra és házakra. A rendelkezésre álló belső tereknél az ún. integrált lakótér elérése lehet tehát az egyik legfontosabb trend a következő időszakban. Egyszerűsítheti életünket például, ha a konyha, az étkező és a nappali egy térben kerül kialakításra.
Az épületek felújítása, korszerűsítése a leghatékonyabb módja a károsanyag kibocsátás csökkentésének és egy fenntartható jövőnek. Ha azonban a felújítás nem jelent egyben tűzbiztonságra való törekvést, elszalasztjuk annak lehetőségét, hogy a felújítás egyben fenntarthatóságot is eredményezzen.
A városi agglomerációk folyamatos növekedése racionális gondolkodást és tervezést igényel az építésügyi hatóságok részéről. 2050-re 10 emberből 7 városban fog élni és dolgozni. A városok bővülésével kapcsolatos tervek kialakítása kulcsfontosságú a mai döntéshozók számára, mivel a klímaváltozás következményei szélsőséges időjárási eseményeket okoznak, és nagyobb kockázatot jelentenek a városi közösség számára.
Emlékszel még az utolsó hóemberre, amit készítettél? Mikor esett utoljára igazi hó télen? A tavasz is egyre lassabban érkezik és első felében inkább télies jellegű. Bizonyára az is feltűnt már, hogy a földközi-tengeri nyaralás sem garantálja a strandidőt manapság. Ennek fő oka a klímaváltozás. Lehet alkalmazkodni hozzá?
A koronavírus járvány kitörésével még olyan égető kérdések is háttérbe szorultak, mint az klímaválság. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a probléma megszűnt. Még mindig érezzük a felmelegedés hatásait, az időjárás szélsőséges változásait (viharok, erős zivatarok, hőség).