Fából vagy inkább téglából? 

Károly Somlósi

12 perc

Amit a cikkből megtanulhatunk

A hagyományos tégla vagy rönkfa építésű ház a jobb

Melyek az egyes építési módozatok előnyei

Mire kell figyelni, ha rönkházat szeretnénk építtetni

A rönkház kivitelezését szakértőkre kell bízni 

Milyen hőszigetelést alkalmazhatunk

A hagyományos tégla vagy rönkfa? Melyikből építsük fel házunkat, melyik a jobb szerkezet az építkezésre? Az biztos, hogy mind a két verziónak vannak rajongói és ellenzői is. 

Egy- vagy többszintes, esetleg tetőtér beépítéses a ház? Építkezés egyedi terv szerint vagy késztervek alapján valósul meg? Magunk építkezünk, vagy kivitelezőt veszünk igénybe? Sátortető vagy lapostető a jobb?

A leendő családiház tulajdonosoknak több tucat ilyen jellegű kérdésre kell választ találnia még mielőtt az építkezés elkezdődne egyáltalán. Az egyik legfontosabb kérdés azonban, amelyről még a ház tervezését megelőzően döntést kell hoznunk, hogy milyen anyagból épüljön fel a ház. A hagyományos tégla megoldást válasszuk, vagy legyünk merészek, és építtessünk magunknak egy rönkházat – fából? Akárcsak a fenti kérdéseknél, itt sem egyszerű a válasz. Itt is érvényes ugyanis az “ez attól függ” hozzáállás.

Talán, ha összehasonlítjuk a kétféle építési módot, ügyelve azok előnyeire és hátrányaira, könnyebb lesz a kérdésre választ találnunk.

Az uralkodó tégla

Nem kell építőipari szakértőnek lenni ahhoz, hogy elmondhassuk: a téglaépítésű családi házak dominálnak hazánkban. A téglaépítés a szokásos, az elterjedt. Bízunk a tégla tartósságában, abban, hogy évtizedekig állni fog a táglából épület ház.

Ha egy építtető előre elkészített típusterveket nézeget, már ott is a téglaházi tervek a meghatározók. Természetesen az is lehetséges, hogy egy téglaházra vonatkozó tervet átalakítsunk rönkházas megoldásra. Ehhez az építésznek el kell végeznie a megfelelő számításokat, és a kiválasztott tervet az alkotók által jelzettektől eltérő technológiához kell igazítania. Ez azonban további költségekkel jár – néhány százezer forint többlettel számolhatunk.

A fából, rönkfából épült házak iránt jelenleg igen alacsony érdeklődés mutatkozik. A jó minőségű, folyamatosan fejlesztett téglák széles választékban elérhetőek az építőanyag-kereskedésekben országszerte. Építési faanyagokat azonban kevésbé széleskörben találhatunk a piacon.

Eleve az építési fatermékek nagyon érzékenyek az alapanyag minőségére. A fának meg kell felelnie bizonyos előírásoknak, megfelelően kell szárítani és impregnálni, nem is beszélve az olyan kihívások kezeléséről, mint a tűzveszélyesség, a gombásodás vagy kártevők megjelenése. Ha rönkház felépítése mellett döntünk, meg kell győződnünk arról, hogy faanyagunk megbízható forrásból származik, valamint elfogadható távolságon belül hozzáférjünk a megfelelő nyersanyaghoz.

Szakember kerestetik 

Hasonló a helyzet a kivitelezők elérhetőségével és hozzáértésével. Természetesen a jó kivitelezőkre – a majdani ház építőanyagától függetlenül – általában hosszú hónapokat kell várni, de ezen túl a faépítésre szakosodott szakembereket sokkal nehezebb megtalálni. Gyakran előfordul, hogy az ország másik részéről érkező csapat dolgozik az építkezésen.

Tehát míg egy akár több száz évig álló téglaházat gyakorlatilag bármely kivitelezőcég meg tudja építeni, addig egy ugyanolyan tartós vázszerkezetet fából csak erre képzett szakemberek építenek.

A faszerkezet kivitelezőjének kiválasztásakor érdemes körültekintőbbnek lenni, mint egy “hagyományos” téglaház felépítése esetén. Még akkor is érdemes egy jó referenciával rendelkező kivitelezőt választani, ha csak hónapokkal később lesz ideje a munka elvégzésére. Azt is feltételezhetjük, hogy egy rönkház felépítésének munkaerőköltsége magasabb lesz, mint egy téglaépület esetében.

Érdemes így gondolkodni: minden építkezés legdrágább eleme a hiba, melyet egy kivitelező ejt, illetve annak kijavítása, helyrehozása. Emiatt – különösen egy rönkház építésekor – a hozzáértő szakembereken nem szabad spórolni.

Sokkal gyorsabban, egy kicsit olcsóbban 

A rönkházak építésével kapcsolatos előny, hogy az építkezést viszonylag gyorsan le lehet bonyolítani. Az alapozás szakaszától eltekintve az egész építkezés akár 3-4 hónap alatt lezongorázható.

És bár a manapság alkalmazott modern megoldások valamelyest lerövidíthetik egy téglaépület kivitelezési munkálatait, egy ilyen építkezés szinte kitölti a teljes építési szezont.

Amit tudni érdemes:

Az építkezés idejét tovább rövidíti, ha moduláris kész házakban gondolkodunk, melyek gyárilag előre elkészített elemekből állnak. Ezeket a helyszínen szerelik össze.

A fatechnológiával készített ház könnyebb lesz, mint egy téglaépület, és ezért olcsóbb lesz az alapozása is. A megtakarítás azonban itt véget ér. Bár elméletileg a fa beszerzése olcsóbb lesz, mint a hagyományos anyagok, de ez inkább csak elmélet, a gyakorlatban alacsonyabb árakat csak a minőségről való lemondás árán találhatunk.

A jó minőségű építőipari faanyag beszerzési és kivitelezési költsége olyan magas lesz, hogy az árkülönbségeket szinte teljes egészében elnyeli a magasabb munkaerőköltség. Emiatt a rönkházak építési költségei összehasonlíthatók vagy valamivel még magasabbak, mint a téglaépítésű épületeké. Ami valóban nehéz: olyan kivitelezőcsapatot találni, amely képes lenne megépíteni ezeket. A helyzet valószínűleg nem változik, mert ez a piaci szegmens gyakorlatilag nem fejlődik.

A kényelem ára 

Nemcsak a különböző technológiákkal épült házak építési és fenntartási költségei hasonlíthatók össze. Hogy egy téglából épült ház belül kellemes belső klímát és hőkomfortot biztosítsunk, ahhoz megfelelő hőszigetelési paraméterűvé kell tenni az épület falait. Ezt például a homlokzatra helyezett kőzetgyapot szigeteléssel érhetjük el. Az épület energiaparamétereit elsősorban az alkalmazott szigetelőanyagok határozzák meg. Pontosabban a felhasznált szigetelőanyagok minősége, vastagsága és pontossága. Megfelelő hőszigeteléssel pedig energia, és ezzel pénz takarítható meg – gondoljunk csak a jól hőszigetelt épületek alacsonyabb fűtésszámláira.

Bár a házak mindkét technológiában egyformán hatékonyak lehetnek a hőveszteség elkerülésében, azért könnyen észrevehető különbségek vannak. A téglaházak ugyan lassabban melegednek fel, viszont lassabban is hűlnek le.

Ez a mechanizmus nyáron is működik, különösen meleg időben. Ezt mindenki megtapasztalhatta, aki egy forró nap után nem könnyen tudott elaludni éjjel, mert a házban még mindig túl meleg volt. Érdemes megjegyezni, hogy a hő felhalmozódása szempontjából a rönkházak inkább téglaházakra emlékeztetnek.

Egy épület tervezésekor érdemes megemlékezni a megfelelő szigetelőanyag kiválasztásáról is. A téglaházak esetében gyakorlatilag teljes szabadság megengedett. Egy ilyen épület elméletileg bármilyen szigetelőanyaggal bevonható.

A leggyakrabban alkalmazott szigetelőanyag a polisztirol és ásványgyapot. Bár a polisztirol igen elterjedt, az ásványgyapotok egyik fajtája, a kőzetgyapot előnye a hosszú évtizedeken át ívelő tartósság, a tűzvédelem, a kiváló hangszigetelő képesség, valamint, hogy természetes alapanyagból – bazaltkőből – készül. Továbbá a kőzetgyapot anyagának kisebb mértékű rugalmassága eredményeképpen könnyebb egymáshoz igazítani az egyes szigetelő táblák széleit, ezzel elkerülhető a táblák közötti hézagok és hőhidak képződése.

A faszerkezetek esetében az ásványgyapot gyakorlatilag az egyetlen alkalmazható szigetelőanyag. Ennek háttere, hogy az ásványgyapot szigetelések rendelkeznek az ilyen esetben szükséges és megfelelő mértékű páraáteresztő képességgel. Ezzel elkerülhető az épület szerkezeti elemein kialakuló és ott felhalmozódó nedvesség.

A rönkházakban az egyik szigetelőréteget függőleges csíkok formájában helyezik el. Ezért kerülni kell az olyan, alacsonyabb minőségű ásványgyapot használatát, mely hosszútávon az eredeti helyéről elmozdulhat. Ez ugyanis hőhidak kialakulásához vezethet, ahol a nedvesség biztosan elkezd majd felhalmozódni. Emiatt a tapasztalt kivitelezők csapatok főleg kiváló minőségű kőzetgyapotot használnak, gyakran nem is hajlandók más anyaggal dolgozni.

A hőkomfort mellett az épület akusztikája is befolyásolja lakásunkon belüli komfortérzetünket. Itt általában a téglaépületek rendelkeznek előnyökkel: a téglafalak jobban elnyelik a hangokat. Viszont egy vastagabb szigetelőréteggel ez is ellensúlyozható egy rönkház esetében.

A mennyezetek nagyobb problémát jelenthetnek. Természetesen egy szilárd, jó minőségű kőzetgyapot réteg elhelyezése a tetőtér padlója alatt jelentősen csökkenti a hangok terjedését, átjutását az alatta lévő helyiségbe. Ezzel elkerülhetjük, hogy olyan, egy épületen belül tipikusan előforduló zajhatások, mint a szék kopogása vagy a lépések kopogó hangja áthallatszon.

Melyik technológiát érdemes választani tehát? Nos, ez attól függ. Ha könnyen hozzáférünk jó minőségű építési fához és megbízható kivitelezőcsapathoz, akkor építhetünk egy rönkházat magunknak. Kicsit kevesebbet költünk rá, mint téglára, és valamivel korábban költözhetünk be. Viszont a kivitelezése drágább. Sokan azt mondják, hogy rönkházaknak sajátos hangulata van. Ez is igaz. Viszont, ha a felsorolt feltételek nem álnak fent, inkább maradjunk a régi jó téglafalazatoknál.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AJÁNLJUK:

5 élőlény, ami végleg eltűnhet a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedés rengeteg élőlény fennmaradását veszélyezteti. Az szinte mindenki számára ismert, hogy a jegesmedvék kihalhatnak a klímaváltozás miatt, de az nem, hogy még mennyi más faj fennmaradása is kétséges.