10 perc 
Szerkezeten a pára jellemzően akkor csapódik le, ha annak felületi hőmérséklete, a szerkezet szigeteletlensége, hőhidassága miatt a harmatponti hőmérséklet alatti. Ezt megfelelő szigetelőanyag vastagság és csomóponti kialakítás megválasztásával küszöbölhetjük ki.
Egy utólagos szigetelésnél, ha nem tudjuk biztosítani felületfolytonosan a kellő hőszigeteltséget, pl. kihagyjuk az épület lábazatát, erkélylemezeit, előfordulhat, hogy a vonalmenti hőhidak annyira le fognak hűlni, hogy ott is páralecsapódás, penészesedés jelentkezik, ahol a szigetelési munkák előtt nem voltak. Ez nem az alkalmazott szigetelőanyagtól függ, hanem a szerkezeten kialakult hőhidaktól.
A kőzetgyapot szigetelőanyagokat egyre gyakrabban használják olyan helyeken, ahol az energiahatékonyságnak nagy szerepet szánnak. Ez az ilyen jellegű építőanyagok jó hőszigetelő-képességének, hosszú évtizedeken át tartó alak- és mérettartóságának, valamint tűzállóságának köszönhető. A kőzetgyapot szigetelést – többek között – használják a homlokzatok, a födémek és a tetőtér beépítések szigetelésére is. Tetőterek és külső szerelt épületszerkezetek esetében a szigetelés belső oldala felől párafékező/párazáró réteget alakítanak ki. Feladata a pára áramlásának a korlátozása a szerkezeten, szigetelésen keresztül.
Szerelt szerkezetek esetében is biztosítanunk kell, hogy a szerkezeti elemek, beleértve a szigetelést is száraz maradjon a ház teljes élettartama alatt – mert csak akkor tudják tulajdonságaikat megőrizni.
A szigetelések nedvesedés veszélyeinek vannak kitéve:
- kívülről: csapadék hatása, nem megfelelő kivitelezés, szerkezetkialakítás esetén, pl. az eső behatolhat a homlokzati vakolat esetleges repedésein, sérülésin át, vagy a tetőfedés sérülésein keresztül.
- belülről: a belső térben keletkező pára szerkezeten vagy azon belüli lecsapódás esetén.
A szerkezeten belüli páralecsapódás kockázatát javasolt a vonatkozó szabvány szerint ellenőrizni. Ha egy adott szerkezeti rétegen belül az adott páranyomás magasabb, mint az adott rétegben létrejövő hőmérséklet szerinti telítési páranyomás, akkor ott páralecsapódás, kondenzáció jön létre.
Hogy egyszerűbben érthető legyen ha a belső tér felől akadálytalanul áramló pára a szerkezeten belül eléri azt a kritikus alacsonyabb hőmérsékletet, amikor már nem tudja megtartani a nedvességtartalmát az kicsapódhat, mint a hűtőből kivett hideg sörösüveg oldalán.
A kicsapódott nedvesség károsíthatja a szerkezetet; csökkenhet a szilárdsága, hőszigetelő képessége; előidézheti a hőszigetelő anyagok roskadását; a ragasztó, vagy kötőanyagok oldódásához vezethet, esetenként kifagyást is okozhat, vagy beindulhat a penészesedés fa szerkezetek rothadása is. Ezek a problémák utólagosan igen nehezen javíthatók, azokat kiküszöbölni csak megfelelő szerkezettervezéssel lehet.
Olvassa el még: Régi ablakok tömítése – tegyünk a hőveszteség ellen!
Általános elv, hogy lehetőségek szerint törekedni kell arra, hogy a páravándorlás irányából kiindulva a nagyobb páranyomású tér (jellemzően belső tér) felől a kisebb felé (külső tér) haladva a szerkezeti rétegek páradiffúziós ellenállása is kisebb legyen a szerkezeten belüli páralecsapódás elkerülése érdekében.
A szálas szigetelőanyagok páradiffúziós ellenállása alacsony, közel megegyezik a levegőével, szabvány szerint μ = 1, ezért hőszigetelésként kifejezetten alkalmasak a szerkezetek külső felületén történő elhelyezésére, viszont az alacsony páradiffúziós ellenállás fenti elv értelmében problémákat okozhat, ha belső oldali szigetelésként kívánjuk alkalmazni. Szálas hőszigetelő anyag belső oldali hőszigetelésként csak akkor alkalmazható, ha a belső tér felől felületfolytonos párafékező („párazáró”) réteg kerül elhelyezésre, és a szerkezetet páratechnikai szempontból méretezik.
A szerkezetek páratechnikai vizsgálata a belső légállapot biztosítása szempontjából sem elhanyagolható. A nem megfelelő légcsere, szellőztetés is hatással lehet a páramérlegre.
Ne feledjük: Még a legjobb szigetelőanyag sem fogja megfelelően ellátni funkcióit, ha nincs megfelelően védve a nedvességtől, szerkezeten belüli páralecsapódástól.
Párafékező fóliák – milyen paraméterekre kell figyelni?
Az építőanyagok piacán sokféle párafékező / párazáró fóliát találhatunk, már az elnevezésében sincs összhang. A belső oldali páravédelmet biztosító fóliák igazából csak fékezik a pára vándorlását, nem zárják el, ezért helyesebb a párafékezó fólia kifejezés használata, de egyes tervezők, gyártók párazáró fólia kifejezést használják, sőt Sd értékük alapján is besorolják egyik vagy másik kifejezés alá, ezért mind két kifejezést feltüntettük.
Fontosabb, hogy milyen teljesítménnyel rendelkeznek a fóliák. Az egyik fontos paraméter a páraáteresztő képességük, amelyet a címkén Sd (páradiffúziós egyenértékű légréteg vastagság) jelölnek. Ez az érték azt mutatja meg, hogy milyen vastag levegőréteggel egyenértékű az adott fólia páradiffúziós ellenállása. Pl.: egy 60-as Sd értékű párazáró fóliának a párával szembeni ellenállása = egy 60 méter vastag levegőrétegével.
Az Sd érték független érték, ezért nem függ olyan tényezőktől, mint a hőmérséklet, a légköri nyomás vagy a levegő páratartalma. Ez azt jelenti, hogy az adott anyagra meghatározott páradiffúziós ellenállás állandó, és ennek alapján pontosan meghatározható egy adott termék páraáteresztő képessége vagy párazárása.
A párafékező / párazáró rétegek Sd értékét méretezéssel szükséges meghatározni, a páratechnikai méretezése elmaradhat.
a. ha a belső tér légállapot jellemzői a +22 °C-t és a 65 % relatív nedvességtartalmat nem haladja meg,
b. ha a belső oldali párazáró réteg Sd>100 m
c. ha a belső oldali párazáró rtg. Sdi>2 m, illetve a külső oldali alátéthéjazat Sda<0,3m
d. ha az Sdi/Sda tényezők arányszáma a hatszorost meghaladja.
Az egyenértékű párazárásnak meg kell valósulnia a toldások és szerkezetekhez való csatlakozások, átvezetések mentén is.
Amit érdemes megjegyezni: A párafékező/párazáró fóliákat tekercsben értékesítik, 1-2 m szélesek és 50-100 m hosszúak. Ahhoz, hogy a párazáró fóliákat felületfolytonosan tudjuk elhelyezni, az illesztések mentén, az átvezetéseknél, szerkezeti csatlakozásoknál megfelelő rendszerazonos, gyártó által javasolt kiegészítőkre, ragasztószalagokra, tömítő mandzsettára lesz szükség. Ezeknek az árát mindig egyben nézzük, nagyon olcsó fólia drága kiegészítőkkel lehet többe fog a végé kerülni.
Páravédelem – milyen hibákat nem szabad elkövetni?
A párafékező/párazáró réteget a külső szerkezet belső oldala felől kell elhelyezni a belső oldali burkolat (jellemzően gipszkarton) és a hőszigetelő réteg között.
A második fontos kérdés a fólia elhelyezése során a megfelelő átfedés biztosítása, amelynél tartsuk be a gyártó előírását, mely általában min. 15 cm. A teljes hússzúságban kialakított átfedések, valamint az összes szomszédos elemhez történő csatlakozások kialakítása (zárása), például ablakok, kémények, falak és szerelési járatok mentén gondos kivitelezést igényelnek (mivel a pára minden résen behatol).
A szerelt szerkezetű épületeknél minden külső térelhatároló szerkezet esetében (fal, födém) belső oldali felületfolytonos párazárás készül. Ezenkívül azoknál a határoló szerkezeteknél is, amelyek fűtött és fűtetlen helyiségeket választanak el.
A párafézekő / párazáró réteg kivitelezését nagy pontossággal kell elvégezni. A kivitelezési munkák során különös figyelmet kell fordítani a felületfolytonosságra.
