4 perc 
A jó szigetelés lehetővé teszi, hogy télen-nyáron minimális energiaráfordítással teremtsük meg a megfelelő szobahőmérsékletet. Egyelőre még a polisztirol szigetelés a legelterjedtebb, de a technológia fejlődésének hála már alternatív megoldások is rendelkezésre állnak. Az egyik ilyen a kőzetgyapot; nemcsak jobb hőtartó, de tartóssága és a hangszigetelő tulajdonságai miatt a szakemberek egy része elsősorban ezt ajánlja. Éppen ezért most a kőzetgyapot-vastagságra vonatkozó számokat fogjuk sorra venni.
Mi is az a kőzetgyapot? A könnyen telepíthető gyapjúszerű anyag (amelyet ásványgyapotnak is neveznek) szerkezetét tekintve hasonló az üvegszálas szigeteléshez. A gyártási folyamat során a természetes kőzetet 1500 Celsius-fok felé hevítik, ameddig folyékony nem lesz. A leginkább a magmához hasonló folyadékot ezután levegő vagy gőz segítségével nagy nyomásnak teszik ki és a vattacukorhoz hasonló módon szálakká formázzák. Ezeket a szálakat vastag szőnyegbe rögzítik, majd tömörítik. A szőnyegek méretre vágásával készülnek el a szigetelőbetétek.
A kőzetgyapot egyedülálló összetétele miatt rengeteg előnyös tulajdonsággal rendelkezik:
- Természetes, fenntartható anyagból készül
- Újrahasznosítható
- A szálak közötti levegőbuborékok lassítják a hőátadást
- Nem éghető, több mint 1000 Celsius-fokig tűzálló
- Víztaszító, megakadályozza a penészedést
- Bárhol használható
- Kiváló hangszigetelő
- Időtálló, az épületekkel azonos élettartamú
- A hosszú távú teljesítmény-kőzetgyapot nem csökkenti idővel
A kőzetgyapot-szigetelés telepíthető bármilyen felületen, legyenek azok falak, padlók, mennyezetek, padlásterek vagy egyéb helyiségek. Próbatermekbe és stúdiókba, de akár iskolai médiatermekbe is kiváló választás hangszigetelő tulajdonsága miatt.
Általánosságban nem lehet konkrét számokat írni a szigetelés vastagságát illetően.
Rengeteg tényezőtől függ, hogy egy épületnél milyen vastag szigetelést kell választani – ezt pedig a szakemberek tudják csak pontosan kiszámolni.
Minél vastagabb a szigetelés, annál jobb hőszigetelő hatás érhető el a homlokzaton. Ugyanakkor ez csak egy bizonyos vastagságig igaz, utána egyszerűen nem éri meg a befektetett pénz. Kőzetgyapot esetén 20 centiméter felett már másképp érdemes biztosítani a jobb hőszigetelő hatást, mondjuk egy helyett kétrétegű kőzetgyapottal – ha valóban szükség van rá. Fontos, hogy a maximális hatás érdekében olyan végezze a munkát, aki rendelkezik a megfelelő referenciával, mert egy rosszul kivitelezett szigetelés jóval gyengébb hőszigetelő képességekkel rendelkezik.
Tetőtérben a szarufa méretét kell elsősorban figyelembe venni, 15 centiméteres vastagságtól már biztos, hogy nem a környezetet fűti a ház. A gipszkarton előtét vagy válaszfalakba 5-10 cm vastagságú szigetelés elegendő, attól függ, hogy milyen a gipszkarton profilvastagsága.
Mivel egy ilyen volumenű beruházás több évtizedre is szólhat, érdemes minden esetben szakember véleményét kikérni a szigetelőanyag vastagságával kapcsolatban!
