Vízgyűjtős házak – ahol az eső is csökkenti a rezsit

Eszes Ádám

4 perc

Azok, akik nem gyűjtik az esővizet elsőre nem is gondolnák, hogy hányféleképp lehetne hasznosítani ahelyett, hogy a csatornába ömlik. Kertes házaknál elsősorban öntözésre fordítható az összegyűjtött csapadék. Minimális átalakítással azonban ivóvíz helyett akár esővízzel is lehet öblíteni a vécét, sőt megfelelő szűréssel mosásra és fürdésre is alkalmas lesz.

Hogyan lesz ebből alacsonyabb rezsi? Ha egy nap alatt egy két fős háztartás tagjai fejenként kétszer öblítenek, és öblítésenként 6 liter vízzel számolunk, akkor az egy nap alatt 24 liter víz. Ez egy év alatt – szigorúan napi két öblítéssel számolva – 8760 liter víz. És ez még csak a vécézésen megspórolt vízmennyiség. Locsolásra és tisztálkodásra ennél jellemzően jóval több víz megy el.

Éves szinten ez pár tízezer forintos megtakarítást jelent ugyan, de hosszú távon ez akár (a csatorna- és vízdíjköltségek növekedésével számolva) milliós spórolás is lehet. Arról nem is beszélve, hogy ez egy környezetbarát megoldás, hiszen nem a tisztított vizet locsoljuk el arra a célra, ahol nem is lenne szükség rá. Ez a rendszer is tovább fejleszthető, a felhasznált szürkevíz újrahasznosítható egy beépített víztisztító segítségével.

Az ehhez hasonló lapostetős házakat is egyszerűen át lehet alakítani, hogy alkalmasak legyenek a víz begyűjtésére.

Ha csak öntözéshez használnánk, akkor a víz összegyűjtéséhez egy hordó is elég. A tetőről az ereszbe, majd onnan a hordókba vezetett csapadékot egy, a hordóhoz csatlakoztatott slagon keresztül lehet ellocsolni. A hordók tetejére érdemes hálót vagy fedelet rakni, hogy ne legyen kiváló szaporodási hely a szúnyogoknak vagy egyéb rovaroknak.

Kicsit komolyabb ráfordítással esővízgyűjtő rendszereket lehet kiépíteni, olyan nagy tartályokkal, amelyek a tetőről és a csatornából gyűjtik a vizet. A szűrővel megtisztított víz aztán már a házban is hasznosítható akár mosásra vagy fürdésre is.

A különböző lejtésű tetősíkok összemetsződéseinél kialakuló hajlatoknak és vápáknak rendelkezni kell a megfelelő lejtéssel, illetve biztosítani kell az összefolyókhoz vezető pontralejtést a követelményeknek megfelelően.

Ezeknek a rendszereknek fontos feltételük, hogy a ház tetejére hulló csapadék lehető legnagyobb része a gyűjtőbe kerüljön. A lapos tetejű házak nagy részénél fennáll az a probléma, hogy az esővíz egy része a tetőn gyűlik össze, ahelyett, hogy a csatornán keresztül a tartályokba folyna. Az ilyen helyzetek kiküszöbölésére hozták létre a ROCKFALL lejtésképző elemeket.

A tetőn álló víz nemcsak azért káros, mert többletterhelést okoz a tetőn és ez károsíthatja hosszabb távon az esővíz elleni szigetelést. A kőzetgyapot-lejtésképző rendszer amellett, hogy megfelelően elvezeti a vizet a tetőről, tökéletesen szigetel, így nemcsak a víz- és csatornadíj, hanem a fűtésszámla is alacsonyabb lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AJÁNLJUK:

Az alapoktól a háztetőig – min és hogyan tudunk spórolni egy építkezés során?

Egy építkezés ugyan drága mulatság, de azért nem kell anyagi csődbe hajszolni magunkat, mire áhított otthonunk felépül. Ebben a cikkben bemutatjuk, miként lehet az építkezéskor felmerülő tetemes kiadásokból észszerűen lefaragni anélkül, hogy fel kellene adni álmainkat.