3 perc 
A gyümölcs még mindig finom, igény is lenne rá, de az egyre melegebb nyarak miatt egyre nehezebb megtermelni. A nyolcvanas években még 40-60 ezer tonna termett málnából és szederből Magyarországon. Ekkor még 7000 hektárnyi termőterület volt országszerte. A kétezres évekre azonban jelentősen lecsökkent, és már csak 1400 hektáron zajlott a termelés. Napjainkra viszont már csak 100 hektáron termelnek 6-800 tonnányi málnát és szedret, egyáltalán nem azért, mert nem fogyna elég a gyümölcsökből.
A hatalmas visszaesés egyik oka a klímaváltozás; a kétezres évek elejétől kezdve jelentősen megváltozott az időjárás a termőterületeken. A nyarak forróbbak és szárazabbak lettek, az egyre nagyobb hőhullámokban kialakuló záporok is gyakoribbá váltak. Ezek közül viszont egyiket sem bírják a bogyós gyümölcsök, mert ezek a körülmények kedveznek a gyümölcsrothadást okozó baktériumok szaporodásának. Csak a piros ribizli bírja ki az egyre extrémebb időjárást, amit egyébként a légkörbe kerülő gázok által kiváltott globális felmelegedés okoz. Pedig a málna igazán strapabíró növény, még Grönlandon és a Föld másik felén, Új-Zélandon is megtalálható. Igaz Portugáliában például nem, hiszen nem bírja az ottani magas hőmérsékletet.
A klímaváltozáshoz rengeteg, olyan dolog járul hozzá, amiről elsőre nem is sejtenénk. Ilyen például a légkondicionáló berendezések használata is, ami a használat során kibocsátott gázokkal erősíti az üvegházhatást. Pedig megfelelő hőszigeteléssel könnyen ki lehet váltani, vagy minimálisra lehet csökkenteni a szükségességét. Arról nem is beszélve, hogy nem csak környezetbarát, hanem hosszabb távon jóval olcsóbb megoldás is.
Persze a piaci folyamatok sem kedveznek a termelésnek. A költségek folyamatosan emelkednek, miközben a szomszédos országokban egyelőre olcsóbban ki tudják hozni. A szeder és a málnaültetvények ráadásul rengeteg munkát igényelnek. A gyümölcsök betakarításáig hektáronként 3-4 ezer munkaórára van szükség.
