6 perc 
„Okosváros” – mégis mi ez?
Képzeljük el, hogy a város, amelyben élünk fenntartható, kizárólag megújuló, zöld energiával működik, s ahol a zöldségeket a saját magunk által kialakított, a lakásunkban lévő virágyágyásokból szerezzük be. Környékünk békés, csendes és a levegő, amelyet belélegzünk, mentes a szennyeződésektől. Egészségesebbek vagyunk és hosszabb ideig élünk, A nem létező forgalmi dugók nem borzolják az idegeinket. Az oktatás, és az egészségügyi ellátás bürokráciától és a személyes ügyintézéstől mentes. A városi élet szinte önmagát irányítja, ami a lakók kényelmét szolgája, és a lakások hűtőszekrényei még arra is figyelnek, hogy mikor fogy el a vaj, és mikor kell azt újrarendelni. Megvalósítható egyáltalán egy ilyen koncepció?
Intelligencia szint – a városok IQ-ja
A városok intelligenciája szintje elvileg mérhető, de ez számos összetevő vizsgálatát igényli. Az egyes agglomerációk eltérőek, eltérő igényekkel és problémákkal rendelkeznek. Ezek közül a legfontosabb igények a megfelelő vízkészlet és a munkahelyek megléte, valamint a zöld területekhez vagy az egészséges ételekhez való hozzáférés lehetősége, a hulladék elszállításának és kezelésének megléte, valamint a légszennyezés minimalizálása. Ehhez kapcsolódik még a megfelelő forgalomirányítás igénye is. Minél több zöldenergia használata – ezzel együtt energiahatékony megoldások alkalmazása az épületek működtetése során. Ha ezek szabályozása nem történik meg, a városban az élet nehézzé válik. A város intelligenssé válásának kiindulópontja tehát a kihívások és prioritások megfelelő megfogalmazása, valamint a felmerülő problémák hatékony megoldására szolgáló intézkedések kialakítása. A fenntartható város figyelembe veszi a közös társadalmi, gazdasági és környezeti érdekeket, lehetővé téve a lakosok számára, hogy döntéseket hozzanak számukra fontos kérdésekben és feleljenek a közjóért.
A Nagy Testvér figyel téged
A mindennapi életet elvileg mindenben megkönnyítő, a lakók kényelmét szolgáló intelligens város fogalma tökéletesen hangzik, de az éremnek itt is két oldala van. Bár a helyi önkormányzatok lelkesen költhetnek uniós forrásokat okos megoldásokra, új technológiákra, de a városok fenntartható fejlődésének nagyon fontos eleme a társadalmi konzultáció és egyetértés, amelyet gyakran elhanyagolnak. További probléma, hogy az „okos” megoldások jellemzően minden személyes, pl. banki adathoz hozzáférnek, melyek kezelése érzékeny terület. Gondoljunk csak az adatok megfelelő kezelésére, hozzáférhetőségére vagy magára az adatvédelemre – sokan emiatt óckodnak a túl intelligens technológiáktól. A járműforgalom alakulásának monitorozása csökkentheti a forgalmi dugók kialakulásának esélyét, de ugyanakkor lehetővé teszi egy-egy jármű nyomon követését is. De ezen is továbbmenve: az internethez való – egyre inkább korlátlan – hozzáférés és a mobileszközökön használt alkalmazások sokasága egyre gyakrabban okoz egyfajta digitális függőséget és a társadalmi kapcsolatokról való lemondást. Ez a probléma főleg a most felnövő generációkat érinti, akik számára a digitalizáció már természetes, és a környezetük mindennapi részévé vált.
Az intelligens megoldások célja, hogy kielégítsék a lakosok kényelmi és biztonsági igényeit. Az intelligens város megfelelő működéséhez a hatóságok döntéseinek, a társadalom igényeinek, a technológiáknak egyensúlyban kell lenniük. A rosszul végrehajtott és kezelt digitális technikai megoldások kockázatot és fenyegetést jelentenek. Ezért városainknak még sokat kell tanulniuk az új rendszerek, különösen az információs és kommunikációs rendszerek kezelése terén, és talán ez lesz a legfontosabb kihívás az intelligens városok kialakításakor a közeljövőben.
