Mi az épülettüzek fő oka?
Az elmúlt két évtizedben a lakástüzeket főleg meghibásodott elektromos berendezések okozták. Ennek okai mögött sok esetben emberi mulasztás található: nem megfelelően felszerelt vagy nem megfelelő műszaki állapotban lévő, nem karbantartott elektromos berendezések állnak a háttérben.
Manapaság szinte minden háztartásban egyre több elektronikai eszközt használunk és így a lakások elektromos terhelése növekszik. Ezzel viszont nem feltétlenül jár együtt a ház vagy a lakás elektromos hálózatának, vezetékeinek cseréje vagy modernizálása.
Nem is beszélve az egyre több éghető anyagról – többnyire műanyagból készült használati tárgyról -, melyeket háztartásunkba zsúfolunk: függönyök, műanyagból készült székek, asztalok bútorok stb., melyek egy esetleges épülettűz alkalmával inkább segítik a tűz terjedését.
Fentiek meggyőzhetik az építészeket és a beruházókat is arról, hogy a tervezés és a kivitelezés során minél több tűzgátló, neméghető anyag kerüljön felhasználásra. Tipikusan ilyen terület az épületre kerülő hőszigetelés kérdése. Egy megfelelő hőszigetelő-anyagnak nemcsak a téli hőveszteségtől, az épület nyáron történő túlzott felmelegedésétől, a külső zaj káros hatásaitól, hanem a tűz pusztító erejétől is védenie kell a helyiségeket.
Miért érdemes minden épületet megvédeni a tűz ellen?
Egy tűzeset során az esetlegesen az égő épületben rekedt emberek egyszerre több veszélynek is ki vannak téve: elsősorban magának a tűznek, a magas hőmérsékletnek és füstnek. A tűz ciklikusan fejlődik és lángaborulással (flashover) tetőzik. A hőmérséklet gyorsan emelkedik, akár 800-1200 °C-ig. Ilyen magas hőmérsékleten a legtöbb anyag megolvad, elég.
A tűz során keletkező füst sem lebecsülendő: maga a füst szén-monoxidot és sok mérgező anyagot tartalmaz, amelyek az égő (mű)anyagokból szabadulnak fel. A statisztikák szerint a tűzvészek áldozatainak kb. 80%-a nem a tűz, hanem a keletkezett füst miatt, füstmérgezésben veszíti életét. Nem is beszélve arról, hogy a füst emellett – mivel akadályozza a látást – komoly nehézséget okoz kiérkező mentőcsapatoknak is.

Tűznek ellenálló anyagok
A piacon kapható hőszigetelő-anyagok közül nem éghető anyagként szokás emlegetni az ásványgyapot termékeket. Tűzvédelmi szempontból ugyanis ezek az anyagok számos előnnyel rendelkeznek. Ásványgyapot anyagokat két részre oszthatjuk: üveggyapot és kőzetgyapot. Bár mindkettő nem éghető és jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkezik, mégis több jellemzőben különböznek egymástól. A tűzállóság szempontjából a kőzetgyapot ellenállása nagyobb: olvadáspontja nagyobb, mint 1000 ° C, szemben az üveggyapottal, amely esetében a hasonló érték 600-700 ° C. A kőzetgyapot hőszigetelések a legmagasabb, A1-es neméghetőségi osztályba tartoznak. Tűzvédelmi szempontból bármely magasságú és kockázati osztály besorolású épületnél korlátozás nélkül beépíthetők. Javítják az épületek tűzbiztonságát, egyúttal biztonságos tűzgátat képeznek. Egy esetleges épülettűz során értékes többletidőt nyújtanak a bent rekedt emberek kimentéséhez, továbbá védik az épületszerkezetet, így csökkentve a tűz pusztítását.
Egy ház építése vagy felújítása során érdemes tűzvédelmi intézkedéséket is tenni. Biztonságos megoldás a kőzetgyapotot választani a homlokzat szigeteléséhez. Ez különösen akkor indokolt, ha tűzvédelmi gátakra, felületekre is szükség lesz az épület kivitelezésekor. A részletes szabályozásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzat valamint a Tűzterjedés elleni védelem Tűzvédelmi Műszaki irányelv tartalmazza.