6 perc 
Valamikor sok évszázaddal ezelőtt egy elődünk, aki dühös volt a füst miatt, amely a tűzhelyről gomolygott a házban, kivágott egy lyukat a tetőn, hogy az kijuthasson. Hosszú ideig a gravitációt ilyen módon szellőzésre felhasznló házakban éltünk. Azonban mára ez a technológia, természetesen folyamatosan fejlesztve, gyorsan eltűnt, és a levegő keringtetését mechanikus rendszerek váltották fel. Miért történik mindez, mi az előnye és hátránya, és egyáltalán hogyan működik a gravitációs szellőzés?
Mi a gravitációs szellőzés fizikai alapja?
Mindannyian tudjuk, hogy a meleg levegő felfelé emelkedik. Ez a mindennapos jelenség áll a gravitációs szellőzés hátterében is. Tehát ha egy helyiségben fűtés működik, vagy a nap melegíti a belső teret az ablakokon keresztül, akkor a szellőzőkön beengedett hideg levegő felmelegszik és elkezd felfelé vándorolni. Szükségünk van egy nyílásra valahol a mennyezet közelében, amelyen keresztül elhagyhatja a szobát, és már kész is van a gravitációs szellőzésünk. Ha hozzáadunk egy kéményt, ami segít abban, hogy a felmelegedett levegő magasabbra jusson, tehát a hűvösebb zónába, felgyorsítjuk ezt a folyamatot, és növeljük annak hatékonyságát. És így működött évszázadokon keresztül, eltávolítva a konyhai gőzöket, a bent lakók álatl elhasznált levegőt és az elpárolgó vízpárát, friss levegőt hozva be a helyiségekbe. A gravitációs szellőzésnek sok előnye volt. Olcsó volt a kivitelezése. Sem a szellőzőcsöveknek, sem a kéményeknek nem volt szükségük különleges anyagokra, a többi költség gyakorlatilag a falakon lévő nyílásokat takaró rácsok és esetleg valamilyen eszköz megvásárlására korlátozódott, ami megvédi a kéményt az esőtől és a szél erejétől..
A gravitációs szellőzés használata nem okozott költségeket. A fizika ingyen intézte mindezt.
Működött hangtalanul. Nem voltak mechanikus alkatrészek, amelyek zajt vagy akár zúgást okozhattak volna.
Fontos, hogy a szellőző függőleges részei a falakban vagy a megfelelő kémény mellett voltak elhelyezve, kevés helyet foglalva el. Az egész telepítés gyakorlatilag észrevehetetlen volt és nem foglalt el plusz teret.
Egy másik előny az is, hogy nem tud meghibásodni. Működni fog, amíg fizikailag nem lesz lerombolva. Ezt példázza sok középkori épület, amelyek még mindig ilyen módon szellőztetnek.
Miért NEM ideális a gravitációs szellőzés a mai otthonokhoz?
Ha tehát a gravitációs szellőzésnek ennyi előnye van, akkor miért nem alkalmazzák új házak építésénél? Mindez az éghajlatváltozásoknak, az üzemanyagárak növekedésének és a kényelmünknek köszönhető. Mert kiderül, hogy bár tökéletesen bevált évezredekig, nem túl alkalmas a mai korunkra.
A probléma már magában a szellőzés működésének természetében rejlik, amely azt igényli, hogy kint hidegebb legyen, mint bent. Emiatt nyáron teljesen hatástalanná válik, ami azt eredményezi, hogy a ház szellőztetéséhez ablakokat kell nyitni.
Mindig problémát okozott a rendszer irányítása is. A gravitációs szellőzés működése függ a jelenlegi hőmérsékletkülönbségtől, a szél erejétől, a légnyomástól és a szellőzőnyílások méretétől. Ezek közül csak az utóbbi felett rendelkezünk kontrollal. Nem csoda tehát, hogy a gravitációs szellőzés olyan módon működik, ahogyan a természet erői követelik, és mi, az időszakos beavatkozásokon kívül, nem vagyunk képesek folyamatosan irányítani.
Mik a rejtett költségek a gravitációs szellőzés használatában?
Azonban a gravitációs szellőzés alapvető hátránya a mai építtetők számára az üzemeltetés költsége. Paradox módon, bár a működése maga nem igényel forrásokat, jelentős pénzveszteségeket okoz. Ez azért van, mert folyamatosan eltávolítja a házból éppen felmelegített levegőt, és hideget szív be. Ha egy óra alatt többszáz köbméter levegőt cserélünk, könnyen érthető, hogy nagy veszteségekről van szó. Az új, tökéletesen szigetelt házakban a gravitációs szellőzés felelős – vagy lenne, ha valaki úgy döntene, hogy telepíti – akár a hőveszteségek 50-60 százalékáért is.
És éppen a költségek kérdése, a növekvő környezeti tudatosság és a CO2-kibocsátási normák szigorodása miatt gyorsan elmozdulunk ma a gravitációs szellőzéstől a levegőkeringtetést kényszerítő ventilátoros rendszerek felé. Ugyanis ezeket össze lehet kötni a kibocsátott levegő hővisszanyerőjével. És amikor 50-60% -os veszteségről van szó, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy csökkentsük ezeket. Főleg, hogy egy sokkal kényelmesebb használatú rendszert is kapunk. És működik nyáron is.
