7 perc 
Amikor 2020-ban kitört a COVID-19 válság, egyikünk sem tudta megjósolni, hogy milyen változásokat fog okozni a következő év(ek)ben. Kis túlzással elmondható, hogy néhány százéves ember kivételével, akik túlélték az 1918-as spanyolnáthát, a legtöbb kormánynak, egészségügyi szervezetnek, vállalkozásnak és családnak fogalma sem volt arról, hogy a járványnak milyen súlyos következményei lehetnek. Az energiaárakra tett hatással aztán végképp senki sem számolt. Most, több mint egy évvel a járvány kitörése után, jóval tisztább képünk van a COVID-19 válság társadalmi és gazdasági hatásairól.
A világjárvány elleni küzdelem fő módszere hosszú ideje az otthonmaradás – a cégek arra kérték alkalmazottaikat, hogy lehetőség szerint otthonról végezzék el a munkát – már ahol a munkakör jellege lehetővé teszi ezt. Az otthon tartózkodás egyrészt nyilvánvalóan hozzájárult a vírus terjedésének lassításához, másrészt megváltoztatta energiafogyasztási szokásainkat (többet fogyasztunk otthon, mint a munkahelyen), aminek következtében az irodaházak és más kereskedelmi épületek helyett a lakóépületek váltak az intenzívebb CO2-kibocsátóvá.
Távmunka – magasabb áramszámla
A covid idők jele, vagyis az otthoni munkavégzés egy háztartás napi energiafogyasztásának 7-23%-os növekedését jelenti, a régiótól és a ház méretétől függően. A világ legtöbb részén ez a többletigény télen nagyobb, mint nyáron a helyiségek fűtése miatt. Befolyásolja az informatikai eszközök energiahatékonyságának megléte, vagy éppen hiánya is, azonban általában igaz, hogy a távmunka magasabb otthoni energiaszámlát jelent.
A következő terület, ahol a világjárvány erős nyomot hagyott, maga az energiaszektor. A gazdaság kezdeti, egymást követő leállások okozta lassulása a villamosenergia-kereslet mérséklődését és az árak csökkenését is eredményezte. 2020 áprilisában az energiafogyasztás Európában az év januárjához képest 21%-kal csökkent.
A gazdasági visszaesés viszont volt az egyik olyan tényező, amely később mégis az energiaárak rekordszintű emelkedéséhez vezetett. Ez a helyzet gyakorlatilag egész Európát érinti. A fűtési költségek például Németországban szeptemberben 33 százalékkal nőttek tavalyihoz képest.
Ha az energia ára jelentősen növekszik az egyre több háztartást taszíthat ún. energiaszegénységbe (pl. ha nincs valakinek elég pénze fűtésre…). Ez a jelenség leggyakrabban a vidéki családokat, a családi házak lakóit, valamint az időseket és az egyedül élőket érintheti. Fontos azonban, hogy ennek oka nemcsak az alacsony jövedelmi szint és a magas energiaköltség, hanem egyik fő okozója az épület alacsony energiahatékonysága is.
A tiszta levegőbe eszközölt befektetés nettó nyereség!
Bizonyos európai országok kormányzati támogatásokat ígérnek vagy hajtanak végre az energiaárak visszaszorítása érdekében. Emellett további (energia) költségcsökkentő tényező, ha a lakások és otthonok, de általában az épületek energiahatékony módon üzemelnek.
A fenntartható építkezés nem csak a pénzügyi haszonra számító ingatlanfejlesztők számára jelent vonzó alternatívát, hanem azoknak is, akik kevésbé tekintik a házat befektetésnek, inkább menedékként, békét és stabilitást garantáló helyként gondolnak otthonukra.
Íme néhány előny, amelyet egy fenntartható otthon nyújthat lakói számára:
– Alacsonyabb fűtés- és villanyszámlák a kisebb mértékű energiafogyasztás miatt.
– Magasabb életszínvonal – másra több pénz marad.
– Értékesebb ingatlan.
– És ami a cikkben tárgyalt kérdés szempontjából kulcsfontosságú: az energiaár-emelkedéstől való kisebb függés.
Több kőzetgyapot, kevesebb szén
A fenntartható építkezés része a szén-dioxid kibocsátás csökkentése. Arra a kérdésre, hogy az építőiparban alkalmazott technológiák hogyan tudják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, többek között a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által bemutatott fenntartható helyreállítási terv ad választ. Az IEA szerint az építőiparnak arra kell törekednie, hogy az épületek szén-dioxid kibocsátása 2030-ra 50 százalékkal csökkenjen. Csak így érhetjük el a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást 2050-re.
A dokumentumban javasolt intézkedések egyike olyan új anyagstratégiák megvalósítása, amelyek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást az épületek teljes életciklusa során. Milyen anyagok illeszkednek ebbe a stratégiába? Például a ROCKWOOL kőzetgyapot hőszigetelés, amit ez az összehasonlítás szemléltet a legjobban: a ROCKWOOL által 2019-ben értékesített épületszigetelések élettartama során a gyártása alatt kibocsátott szén-dioxid 100-szorosát takarítja meg.
Egy családi ház felépítéséhez használt megfelelő anyagok lehetővé teszik, hogy ne csak a hidegtől, melegtől, zajtól vagy akár a szmogtól szigeteljük el magunkat, hanem az energiapiac szeszélyeitől is. És lehetővé teszik számunkra, hogy igazán kényelmesen dolgozzunk távolról – évszaktól függetlenül.
