A tégla az egyik legkönnyebben elérhető építőanyag. A költsége ugyan nagyobb, mint a könnyűszerkezethez használt anyagoknak, de jóval masszívabb is. Karbantartást sem igényel, ellenben mondjuk egy fa- vagy fémszerkezetes házzal.
A tégla masszívabb és magas élettartammal rendelkezik. A hőtartó képessége magas. Előállítása során természetes anyagokat használnak, a technológia azonban nem mondható károsanyagkibocsátás-mentesnek. Az építés során jóval több munkát igényel, mint az előre legyártott panelek.
Gyors, olcsó, de kevésbé tartós
Az alternatív építőanyagok új fejlesztései a korábbinál jobban felvehetik a versenyt a piacon. A legújabb megoldások már jóval hozzáférhetőbbek és megfizethetőbbek, mint korábban. A könnyűszerkezetes anyagok közé tartozik a fa, acél, de ilyen otthon készülhet előre gyártott, szerkezeti szigetelt panelekből.
Jóval olcsóbban meg lehet építeni ilyen megoldásokkal egy házat, mint téglából, és kevesebb odafigyelést igényelnek az építkezés során. Azonban még megfelelő gondozás mellett sem biztos, hogy addig fog állni, mint egy téglaház. Az ilyen anyagok egyik legnagyobb hátránya az alacsonyabb élettartam.

A könnyűszerkezet gyorsabban reagál a hőmérséklet változásaira, de ez a probléma egy megfelelően kiválasztott hőszigeteléssel áthidalható. A hőszigetelést egyébként a téglaépületeknél is érdemes az energiahatékonyság miatt alaposan megtervezni.
Lehetne akár azt is mondani, hogy egy tökéletes hőszigeteléssel mindegy, hogy milyen építőanyagot használunk, hiszen így az épület és a bent élők nem lesznek kitéve a kinti hőmérséklet gyors változásainak.
A tégla- és a könnyűszerkezet közti választásnál anyagi szempontokat, a leendő helyszín éghajlatát és a kivitelezés gyorsaságát is mérlegelni kell. Ugyanígy az sem utolsó szempont, hogy mennyire hosszú távon számolunk az épülettel.