7 perc 
Egyre több ember ismeri fel az épületek hőszigetelésének előnyeit. A megfelelő hőszigetelés ugyanis nemcsak a fűtésszámlákat csökkenti, hanem a hőszigetelt épületben lakók életminőségét is javítja egyben, nem is beszélve olyan további előnyökről, mint az ingatlan értékének növelése, az épület károsanyag-kibocsátásának csökkenése, vagy a ház homlokzati esztétikájának javítása. Jó hír, hogy nem csak az új épületeket, hanem a régebben épült házakat is le lehet hőszigetelni. Ha egy régebbi épület hiányos szigetelésű, vagy a szigetelése nem megfelelő (gyakran előfordul például a tetőszigetelések esetében), vagy elavult a fűtési rendszere, az energiahatékonyság növelését célzó felújítással, utólagos hőszigeteléssel, új kazán és fűtési rendszer alkalmazásával sokat lehet tenni a gazdaságosabb üzemelés érdekében. Vizsgáljuk meg lépésről lépésre a felújítás menetét – különös tekintettel a fűtési rendszer modernizálására.
Energetikai audit készítése
Az energetikai auditok elengedhetetlenek minden hőszigetelési tervezés során, mint például a ház energiahatékonyságának átfogó vizsgálata. Céljuk nemcsak az energiafogyasztás jelenlegi helyzetének és a javasolt fejlesztések potenciális megtakarításainak azonosítása, hanem a ház fűtésére vonatkozó legjobb módszerek elemzésére is, az ott lakók igényeihez, valamint a beruházás költségeihez igazítva. Az auditok részletes műszaki állapotértékelést, műszaki dokumentációt és a hőszigeteléssel kapcsolatos költségvetését tartalmazzák. Ezek az adatok teljes képet adnak az ingatlan tulajdonosának, lehetővé téve számára, hogy tudatos befektetési döntéseket hozzon. Az audit során elkészített dokumentumok érvényessége 10 év, és javaslatokat tartalmaznak a lehetséges fejlesztésekre, valamint azok költségeire és finanszírozási módjaira.
Az audit során döntés hozható a ház hőveszteségre leginkább érzékeny területeinek szigeteléséről. Általában a szigetelés cseréje vagy utólagos elvégzése az alábbiakat foglalja magában:
- külső falak / homlokzatok,
- padlástér és födém,
- a pince feletti födémek,
- talajon fekvő padlók.
Az audit során gyakran a leggyengébb láncszem a tetőtér szigetelése. Ha a tetőteret nem használjuk, a szigetelőanyagot a fűtött helyiségek feletti födémre kell fektetni. Ha a tetőteret szeretnék beépíteni, és további helyiségként használni, akkor a ferdetetős felületet is szigetelni kell.
Az épület hőszigetelésére vonatkozó döntések és a megfelelő szigetelés kiválasztása, amelyeket az energetikai audit során végeznek, kulcsfontosságúak. Ez nemcsak a szükséges munkák körének és a várható költségek meghatározásához fontos, hanem az energiahatékonyságot javító modernizációs beruházásokra fordított kiadások optimalizálása érdekében is elkerülhetetlenek. Az alapos audit végrehajtása és annak ajánlásainak szigorú betartása az energiahatékonyságot célzó projektek sikerének alapját képezi.
Fűtésrendszer kiválasztása
Amikor régi házak fűtésrendszerét modernizáljuk, kulcsfontosságú szerepet játszik azok műszaki állapota, a radiátorok típusa és mérete, a termosztatikus szelepek használata, a csőszigetelés stb. Ugyanilyen fontos a fűtési forrás kiválasztása is. A hagyományos szilárd tüzelőanyagú kazánokat modern megoldásokkal lehet helyettesíteni, például osztályú 5 biomasszát (pellet, fa briquette vagy szalma) felhasználó kazánokkal, vagy gázhálózatra csatlakoztatott épületek esetében, nagy hatékonyságú kondenzációs gázkazánokkal. Az egyfunkciós változatokat is alkalmazzák nagyobb létesítményekben, amelyeknél magas a melegvíz igény.
Fontos azonban tudni, hogy a gázhőtermelésbe való befektetés jelenleg nagy kockázattal jár, mivel a geopolitikai helyzet miatt a gáz ára az elkövetkező években növekedhet, különösen mivel az Európai Unió határozottan az ökológiailag fenntartható fűtési megoldások fejlesztésére törekszik 2030-ig.
Alternatív megoldást jelentenek a levegő-víz hőszivattyúk, amelyek kiválóan integrálódnak a fűtési rendszerekbe fő hőforrásként vagy hibrid rendszerekben, együttműködve a meglévő gázkazánokkal – ilyenkor a meglévő gázkazán a hőszivattyú működésének biztosítéka lehet rendkívül alacsony külső hőmérsékletek esetén. A levegő-víz hőszivattyúk viszonylag könnyen szerelhetők, nem igényelnek jelentős beavatkozást a kazánházban és összetett földmunkákat (ellentétben a talaj hőszivattyúkkal) – hatékonyak síkfűtéssel és alacsony hőmérsékletű radiátorokkal kombinálva.
Hőszivattyú egy régi házban
A hőszivattyú kiválasztásakor fontos elem a meglévő fűtési rendszer elemzése. Gyakran előfordul, hogy a radiátoros rendszerek nem kompatibilisek a hőszivattyúkkal az alacsony hőmérsékletű jellegük miatt a nyílt rendszerek esetén. Ilyen esetekben szükség van a nyílt központi fűtési rendszer átalakítására zárttá, ami egy keringető szivattyú és nyomástartály alkalmazását igényli.
Az energetikai audit megmutatja a valós fűtési teljesítményigényt a hőszigetelési munkálatok után. A hőszivattyú kiválasztásakor lehet, hogy a radiátorokat nagyobbakra kell cserélni, melyek alkalmassá válnak az alacsony hőmérsékletű fűtőanyaggal való működésre (kb. 45-55°C), vagy a radiátoros fűtés padlófűtésre történő cseréjére.
A padlófűtés kialakítása régi épületben jelentős költségeket generálhat, de ha a hőszigetelés széles körben el lett végezve, akkor ez a telepítés nem lesz annyira problémás és költséges. Minden hőszivattyú kiválasztását érdemes megbeszélni a kivitelezővel, sőt még jobb lenne – az ipari tervezővel, aki elvégezheti az energetikai auditot, megbecsülheti a hőszivattyú teljesítményét és javasolhat néhány modellt, amelyek megfelelnek a meghatározott szempontoknak.
