A Magyarországnál legalább hétszer nagyobb kiterjedésű szemétsziget a nyugati hosszúság 135. és 155., és az északi szélesség 35. és 45. foka között terül el. A berendezés először Hawaii partjaihoz közel kezdi meg a víz megtisztítását, a felszínen és a felszín közelében úszó műanyagot gyűjti be.
Műanyaggal a műanyag ellen
A többször is tesztelt rendszer fő eleme egy 600 méteres műanyag cső, amely úgy tereli a felszínen lebegő, és nem sokkal a felszín alatti hulladékot, hogy az állatoknak közben szabad áthaladást biztosít.
A szűrőberendezés a szeméthez hasonlóan sodródik, így a fejlesztők reménye szerint a legszennyezettebb részekre fog eljutni. Úgy számolnak, hogy 5 éven belül a műanyag hulladék felét begyűjthetik, hogy aztán azt újrahasznosítsák.
A kritikusok szerint az a probléma, hogy a berendezés miatt kevesebbet foglalkoznak a mélyebben úszó műanyaghulladékkal és a már lebomlott mikroműanyagok okozta problémával.
A szemétszigetben levő műanyag ugyanis a napfény hatására szabad szemmel nem látható apró részecskékre bomlik. Ezeket elfogyasztják a tengeri élőlények, és így bekerülnek a táplálékláncba. A tengeri halak révén az emberi szervezetbe is kerülhetnek ilyen műanyag részecskék.
A hatalmas szemétsziget azért alakulhatott ki, mert a Csendes-óceán északi medencéjében egy körkörös áramlási rendszer található. Ez nem csak a közvetlenül a tengerbe szórt, hanem a folyóvizek által az óceánba hordott hulladék nagy részét összetereli.