Furcsán hangzik, de elfogyhat a betonkészítésre alkalmas homok

Eszes Ádám

3 perc

Az építőanyagok iránti kereslet növekedésével a homok iránti igény is rengeteget nőtt az elmúlt évtizedekben. A betonkészítéshez használt homok mára már a víz után a második legkeresettebb természetes nyersanyag, amely ezért teljesen elfogyhat.

Autó, repülőgép, okostelefon, üveg, aszfalt, beton – csak néhány azok közül a tárgyak közül, amelyek homok felhasználásával készültek. Egy 2014-es ENSZ-jelentés alapján az emberiség évente 50 milliárd tonna homokot használ fel.

Ez a homokmennyiség elképesztően sok. Ennek nagy része a beton előállításához kell, amiből évente annyit állít elő az emberiség, hogy abból az egyenlítő köré fel lehetne húzni egy 27×27 méteres betontömböt.

Az ember azt gondolná, hogy sivatagból rengeteg van, szóval a homok soha nem fogyhat el. A probléma az, hogy a sivatagi homok nem alkalmas betonkészítésre, annyira apró szemcséjű. Ezért van az, hogy a közel-keleti felhőkarcolók többségéhez Ausztráliából vásárolják az építőipari célokra alkalmas alapanyagot.

Rengeteg homok van a sivatagban, de az nem alkalmas betonkészítésre.

A megfelelő minőségű homokot a természetes vizek mozgása alakítja ki, éppen ezért tengerek, tavak és vízfolyások közelében bányásszák. Ez a készlet jóval kisebb, mint a sivatagi, ráadásul a kotrás visszafordíthatatlan károkat okoz az élővilágban.

A másik probléma az, hogy a természeti erők évmilliók alatt csiszolták apró méretűre a kőzeteket, így ha a betonkészítésre alkalmas homokkészlet kimerül, az építőiparnak új alternatíva után kell néznie.

A sivatagi homok felhasználhatóságával, valamint az építőanyagok újrafelhasználásával kísérleteznek jelenleg. Az eredmények ígéretesek, de egyelőre nem született áttörés. Az viszont a fenyegető homokhiányból világosan látszik, hogy az emberiség kénytelen megbecsülni a végtelennek tűnő, rendkívül olcsón beszerezhető természeti erőforrásokat is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AJÁNLJUK:

Eltűnhet a málna és a szeder Magyarországról a klímaváltozás miatt

Napjainkra már csak 100 hektáron termelnek Magyarországon a világhírű málnából és szederből. Pedig harminc éve még 70-szer ekkora területen voltak ültetvények.