Jelenleg több mint 700 000 megawattos a világ vízerőműveinek összteljesítménye, ami jelentős ugrás az ezredfordulós adathoz képest. A kis vízerőművek 5 megawatt alatti teljesítményükkel jelentősen hozzájárulnak a megújuló erőforrások hasznosításhoz még a legnagyobb vízenergia-termelő országban is 50%-os a részarányuk.
Magyarország legnagyobb vízerőműve a Tisza kiskörei szakaszán található. A 28 megawatt teljesítményű duzzasztóerőművet még 1979-ben adták át. Az építés elsődleges szempontja nem az energiatermelés, hanem a Tisza-tó létrehozása volt. A legnagyobb ilyen létesítmény a nagymarosi vízerőmű lett volna, de az végül nem épült meg.
A vízenergia felhasználásában vannak Magyarországnál jóval aktívabb, szerencsésebb adottságú államok. Európában ilyen Svédország, de a dél-amerikai Paraguay áramtermelése 100%-a vízerőművekben történik, ennek a mennyiségnek 90%-át exportálják.
Az 5 legnagyobb vízenergiatermelő azonban a világ 5 legnagyobb országa. A rangsort Kína vezeti 440 terawattal. Majd Kanada, Brazília, USA és Oroszország jön a rangsorban.
A kínaiak élen járnak az erőműépítésben, a 9 és fél millió négyzetkilométeres országban sorra adják át a vízerőműveket. Itt található a világ tíz legnagyobb vízerőműve is. A 2015-ben átadott Három-szurdok-gát 25000 megawattos teljesítményével a világ legnagyobb erőműve.
Sokat elmond a Jangce-folyóra épített erőmű méreteiről, hogy a világ második legnagyobb, szintén kínai erőműve feleakkora teljesítménnyel képes üzemelni. Az ország vezetése nemcsak azért épít egyre több vízerőművet, hogy így csökkentse országa károsanyag-kibocsátását. A gátakkal jelentősen mérséklődnek az árvíz által okozott károk, ráadásul az üzemeltetés sem annyira költséges.
Másik előnye a vízerőműveknek a folyók hajózhatóvá tétele. A legnagyobb erőmű megépítése után már gyakorlatilag Kína szívébe is beúszhatnak nagy óceánjárók. A Jangce-folyó ugyanis 2000 kilométeres szakaszon vált ilyen szinten hajózhatóvá.