Alkalmazkodhatunk a klímaváltozáshoz?

Károly Somlósi

15 perc

Amit a cikkből megtanulhatunk

A klímaváltozás megállíthatatlannak tűnik

Saját szokásaink egy részének megváltoztatásával tehetünk a klímaváltozás ellen

Az épületek megfelelő hőszigetelésével csökkenthető energiafelhasználásuk, ez is egy lépés a klímaváltozás elleni harcban

Emlékszel még az utolsó hóemberre, amit készítettél? Mikor esett utoljára igazi hó télen? A tavasz is egyre lassabban érkezik és első felében inkább télies jellegű. Bizonyára az is feltűnt már, hogy a földközi-tengeri nyaralás sem garantálja a strandidőt manapság. Ennek fő oka a klímaváltozás. Lehet alkalmazkodni hozzá?

Az éghajlat alakulása, változása mindannyiunkat érintő jelenség, melyet szó szerint bőrünkön is érezhetünk. Az éghajlat változásai külső (a bejövő napsugárzás mennyisége), vagy olyan belső tényezőktől függnek, mint az emberi tevékenység (antropogén változások) vagy a természeti hatások alakulása.

A “globális klímaváltozás” kifejezést a globális felmelegedés (a Föld felszínének átlagos hőmérsékletének növekedése az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának növekedésére reagálva) és a kapcsolódó jelenségek összefüggésében használják. Bolygónk átlagos hőmérséklete több mint 1°C-kal emelkedett az ipari forradalom óta. A hatások az egész világon érezhetők.

A szén és az olaj felhasználása is oka a klímaváltozásnak

Miért van egyáltalán éghajlatváltozás?

A hőmérséklet drasztikus emelkedésének közvetlen oka az épületek fűtéséhez, a villamosenergia-termeléshez, a közlekedéshez és az iparhoz használt fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, gáz) felhasználása / elégetése, valamint az ezzel járó további üvegházhatású gázok kibocsátása a légkörbe. Mind az emberi tevékenységhez köthető jelenség.

Mielőtt az emberiség olyan alapanyagokat kezdett felhasználni, mint a szén, az olaj vagy földgáz, a sugárzási egyensúly (a Naptól érkező energia és a Földből az űrbe jutó sugárzás közötti energiaegyensúly) fennált. A Föld természetes folyamatait nem zavartuk meg, és a hőmérséklet csak igen lassan változott évszázadok, évezredek alatt. Ez a lassú klímaváltozás természetes jelenség, és bár a hőmérséklet ingadozott, a természetnek volt ideje alkalmazkodni és fejlődni. A mai dinamikus változás azonban már nem ad erre esélyt.

Milyen következményekkel jár a klímaváltozás?

A tény, hogy télen nagyon ritkán esik már a hó vagy a majd’ fél évig tartó hőség mind mind bizonyíték az éghajlatváltozásra – ami közvetlenül érint mindannyiunkat. A kérdés természetesen sokkal súlyosabb. Fontos felismerni, hogy bizonyos folyamatok már intenzíven zajlanak, és hamarosan még komolyabb hatással lehetnek a környezetre, mint a hideg tél hiánya. Érdemes ismerni ezeket, hogy hatékonyan védekezhessünk következmények ellen. A legfontosabbakat az alábbiakban ismertetjük:

Aszály

Aszály esetén felmerül az otthoni emberi tevékenységhez (ivás, főzés, tisztálkodás) és öntözéshez szükséges víz hiányának lehetősége. Mit jelent ez a gyakorlatban? A higiéniai problémákon túl többek között a mezőgazdasági tevékenység fennakadásai, az élelmiszerellátás problémája, ezáltal áremelkedés és a piacon elérhető élelmiszermennyiség csökkenése.

az árvízek súlyos fenyegetést jelentenek

Árvizek

A túl sok víz is okozhat problémát, Az intenzív csapadék gyakran folyók áradásához, helyi áradáshoz, sőt nagymértékű pusztuláshoz vezet. A mezőgazdaságot, élelmiszerellátást szintén veszélyeztető tényező.

A legutóbbi nyarak hőmérsékleti rekordokat hoztak

Hőmérsékleti rekordok

A nyarakat egyre melegebbnek érezzük. 2019 júliusa az eddigi hőmérsékletmérések történetében az egyik legforróbb időszaknak bizonyult. A forróság az arra érzékenyeket megterhelheti, a napi tevékenység végzését is megnehezíti. Nő a légkondícionálók használatának aránya, ami megintcsak többlet elektromosáram igényt gerjeszt.

Az egyre több tűzeset is a klímaváltozás “eredménye”.

Tűzesetek

A magas hőmérséklet és az aszály kedvez a tűzesetek előfordulásának és terjedésének. Tavaly rekordtüzeket lehetett megfigyelni Szibéria, az Északi-sarkvidék, az Amazonas és Ausztrália régióiban. Nemrég a Kaliforniában keletkezett tűz többszáz kilóméterre terjedt. Ezek a tüzek – amellett, hogy emberek s állatok élőhelyét pusztíthatják el – veszélyes mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe. Az egyre gyakoribb tűzesetek oka az átlagosnál magasabb hőmérséklet.

Havazás helyett „fekete” telek

A hőmérséklet növekedése miatt a hótakaróval borított területek mérete, és ennek az állapotnak az időszaka csökken, ami még nagyobb szubsztrátum párolgást okoz.

Az áramellátás biztonságának veszélyeztetése

Az áramellátás megszakadása a hosszú távon fellépő aszály és az éghajlatváltozás következménye lehet. Az áramkimaradás bármely országot érintheti, a gazdaság fejlettségének mértékétől függetlenül.

Fertőző betegségek

Kutatások szerint a fertőző betegségek gyorsabb és könnyebben terjednek a gyors demográfiai, környezeti, társadalmi és technológiai változások eredményeként. Példaként említhetjük a Lyme-kórt – a kullancs által terjesztett betegség eseteinek száma az elmúlt 10 évben megháromszorozódott, a kullancs által okozott encephalitisé pedig az elmúlt 21 évben több mint tizenegyszeresére nőtt.

Hőszigeteléssel az energiatakarkos épületekért!

Energiatakarékos ház – válasz a klímaváltozásra

A fosszilis tüzelőanyagok fő felhasználói az épületek. A hagyományos épületek a teljes energia 40% -át fogyasztják, és ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő okozói. A nem megfelelő szigetelés vagy annak teljes hiánya okozza a legnagyobb hő- vagy hidegveszteséget a légkondicionálásban.

Az energiafelhasználás mértékének csökkentése az otthonokban jó módszer a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálására, valamint a gazdaság részleges függetlenségének biztosítására a fosszilis tüzelőanyagoktól. A válasz erre a helyzetre az energiatakarékos, nulla kibocsátású vagy közel nulla energiaigényű épületek.

Mit értünk közel nulla energiaigényű épület alatt?

Egy energiatakarékos háznak évente legfeljebb 15 kWh/m2-re van szüksége. Ez az igény azonban kisebb is lehet – egyes épületeknek egyáltalán nincs szükségük fűtőforrásra. Ilyen alacsony energiafogyasztás elérése az optimális szigetelésnek, valamint a nap-, szél- és földenergia-felhasználásnak, valamint a gyakorlatilag bármilyen háztartási forrásból származó hő visszanyerésének köszönhető – szellőztető levegőből, világításból, háztartási készülékekből, sőt olyan forrásokból is, amelyeket maguk a lakók állítanak elő.

Az energiatakarékos épületeket kívülről vastag szigetelőréteg védi. A falak és a tető is megfelelően szigetelt. Ennek eredményeként a megújuló energiaforrásokat és a hővisszanyerést hatékonyan használják. Az energiatakarékos házak hőcserélővel ellátott szellőzőrendszerekkel és nagyon szűk, alacsony emissziójú ablakokkal vannak felszerelve.

Kis lépés az Ön számára, nagy lépés az éghajlatért

Ha a műanyag zacskók használatáról lemondunk, már tettünk egy lépést az ügyben – mégha ez olyan kis lépésnek is tűnik, hogy sokan nem hisznek benne. Vajon ha kerékpárral járunk munkába, megmenthetjük a világot a pusztulástól? Mi van akkor, ha mindennapi szokásainkon csak egy kicsit vltoztatunk? Íme néhány példa arra, hogy a kevés is számít.

Figyeljünk otthonunk fűtési módjára

A megfelelő épületszigetelés befektetés a jövőbe és egyben jelentős megtakarítást is hoz. Gondosan tervezze meg a fűtést – ha van olyan helyiség, melyben csak ritkán tartózkodik, csavarja ott néhány fokkal lejjebb a radiátort. A hőszigetelés nyáron is „dolgozik”: nem engedi túlzottan felmelegedni a szobákat, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb légkondicionálót használjon.

Kevesebb hús

Ha az állati termékek iránti igény lecsökkenne, az visszafogná a húsipar által kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mértékét, és segíthet megelőzni a katasztrofális éghajlatváltozást. Ráadásul a növényi étrendre való áttéréssel csökkenthető a legelők összterülete ami alacsonyabb, az élelmiszerekhez köthető karbonlábnyomot eredményez. Az állatok tenyésztésével, levágásával és feldolgozásával kapcsolatos tevékenységek járulnak hozzá az üvegházhatású gázok 15% -ának kibocsátásához. Ez több, mint repülőgépek, autók, hajók és minden közlekedési eszköz előállításakor keletkező károsanyag együttvéve!

Autó válasszuk a kerékpárt vagy a tömegközlekedést

Autó helyett kerékpárral

A kerékpáros infrastruktúra egyre jobb, a nagyvárosokban már szinte gyorsabban lehet munkába érni biciklivel, mint autóval. Próbáljon így utazni legalább a hét bizonyos napjain. Ha két kerék nem választható, váltson tömegközlekedésre. Különösen, ha város, ahol lakik elektromos járműparkra cseréli járműveit.

A víz aranyat ér

A fogmosáskor zárja le a csapot, a kádban fürdés helyett inkább zuhanyozzon. Csak akkor indítson el mosógépet, mosogatógépet, ha az tele van. Ha kertje van, gyűjtse az esővizet és azzal öntözzön. Nem csak vizet, hanem időt és sok pénzt is megspórolhatunk.

Szelektív hulladékgyűjtés

A háztartási hulladék elkülönítése még mindig nehézség, nem mindenki vesz részt benne. A szelektív hulladékgyűjtés hozzájárul azok újrafelhasználásához. Az újrahasznosítás rendkívül fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben. És emlékezzünk: nem minden hulladék szemét!

Alkalmazkodjon és tegyen lépéseket

Az éghajlatváltozás úgy tűnik visszafordíthatatlan, de még van esély a lassítására. Az ember alapvetően racionális lény, nagy befogadó képességgel. Ezért egyrészt már elfogadtunk néhány bekövetkezett és látható változást. Másrészt láthatjuk, hogy magunk is tehetünk a globális felmelegedés megállításáért.

Az energiafelhasználást csökkentő megoldások alkalmazása az építkezések során csökkenti az épületek működésének a környezetre gyakorolt negatív hatásait. Ezen felül mindenképpen javítja az élet kényelmét és csökkenti az üzemeltetési költségeket.

A fent említett kis lépések és a természetes anyagokat alkalmazó megoldások lehetővé teszik az éghajlathoz való alkalmazkodást, és akár megállíthatják is a környezet romlását, amelyben élünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

AJÁNLJUK:

Fenntartható fejlődés, megújuló energiaforrások. Építkezés fenntartható módon – tervezési alapelvek

A lakóépületek, irodaépületek de akár a középületek tervezésekor az építészek és szakági tervezők egyre inkább előtérbe helyezik a fenn-tarthatóságot.