7 perc 
Az alacsony energiafogyasztási kritérium
Az energiaárak növekedése világszerte jellemző. Ez sok építtetőt ösztönöz arra, hogy leendő otthonát valamilyen mértékben energiahatékony üzemelési módra alakítsa ki. Az energiatakarékos működés kialakítására sarkall továbbá az a szabályozás is, miszerint 2022 nyarától kizárólag olyan ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, mely közel nulla energiaigényű. Az ilyen épületek minimum „BB” energetikai besorolásúaknak kell lenniük.
Az energiahatékonyságra való törekvés tehát mind az építtető, mind a jogszabályalkotó oldalán megjelenik. Ezt már a tervezés során figyelembe kell venni.
Az energiahatékony működésre kiváló példa a passzívházak konstrukciója. A cikk elején említett darmstadti Passzívház Intézet irányelvei szerinti tervezés és kivitelezés megvalósulása esetén bizton állíthatjuk, hogy az épület alacsony energiaigényű lesz. A PHI tanúsítvány ugyanis megköveteli, hogy az épület fűtési hőigénye legfeljebb 15 kWh / (m2/év) lehet. Az épület ilyen alacsony energiafogyasztásának eléréséhez megfelelő hővédelem és energiatakarékos telepítési megoldások alkalmazása szükséges.
Javasoljuk ezt a cikkünket is: Az alapoktól a háztetőig – min és hogyan tudunk spórolni egy építkezés során?
Milyen előnyei vannak egy passzívház építésének?
A leginkább szembeszökő előny, hogy egy passzív szabvány szerinti épület üzemeltetési költsége sokszorta (akár ötször) alacsonyabb, mint a „hagyományos” módon épített épületek esetében. Nézzük azonban meg közelebbről a részleteket:
● A passzív épületeket – a hővisszanyerős gépi szellőztető rendszer révén – magas hőkomfort és nagyon tiszta beltéri levegő jellemzi
● Alacsonyabb energiaár függőség – nulla energianorma elérésének lehetősége energiatárolás segítségével.
● Nincsenek hőhidak.
● Nagy hőtároló képesség.
● A passzívház olyan magasabb piaci értékű épület, amely még 10-15 év múlva is innovatív és modern ház marad.
● Magas szintű tűzvédelem és tűzállóság – a vastag kőzetgyapot hőszigetelésnek köszönhetően.
Mire kell figyelni a passzívház tervezésekor?
Minden, a PHI által tanúsított passzív épület elkészültének legfontosabb szakasza a megfelelő épületterv kialakítása. A tervezés fontos eleme, hogy a leendő épületet megfelelő tájolással kell elhelyezni az építési telken. Már a jó elhelyezés is lehetővé teszi a fűtési célú energiafogyasztás csökkentését – valójában beruházási többletköltségek nélkül. Az épülettervezésnek ez a megközelítése egyre elterjedtebb.
A következő lépésben a ház építésének megfelelő technológiáját, a hőszigetelés vastagságát, az ablaküvegezés méretét és az épülethez megfelelő eszközöket (légkezelő, hőszivattyú) választják ki. Például ahhoz, hogy a külső fal hőátbocsátási tényezője U = 0,10 W / (m² · K) legyen, a homlokzatot az átlagosnál vastagabb hőszigetelő anyaggal, pl. 30-35 cm vastag kőzetgyapottal kell szigetelni.
Érdemes megemlíteni, hogy a passzívház termikus burkolatán belüli helyiségek levegőáramlását hővisszanyerős gépi szellőztetés segítségével kell megoldani – amely elegendő mennyiségű szellőzőlevegőt biztosít.
A gépi szellőztetés nemcsak a megfelelő légcserét, hanem a levegő páratartalmának állandó, 40-60%-os relatív szinten tartását is biztosítja, mely az optimális mérték.
Javasoljuk ezt a cikkünket is: Házépítési költségek 2022 – mennyit költünk tervezésre, kivitelezésre és befejezésre?
Passzívház – mit érdemes tudni építés előtt?
Az építkezés megkezdése előtt kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a beszerzett és leszállított anyagok megfeleljenek a tervdokumentációban foglaltaknak. Például az alkalmazni kívánt kőzetgyapot hőszigetelő-anyag megfelelő vastagságú, sűrűségű legyen, emellett a kívánt hővezetési tényezővel kell, hogy rendelkezzen, – ez utóbbit lambda (λ) jellel jelöljük. Figyelni kell továbbá a hőhidak minimalizálása a házszigetelésnél. Emiatt a cél a mechanikai csatlakozások minimalizálása kész, előregyártott megoldások alkalmazásával. Ezek pedig nemcsak az építési időt rövidítik meg, hanem csökkentik a hőhidak kialakulásának kockázatát is.
A megfelelő hőszigetelés mellett fontos az épület légmentes záródása. Az épületek nagy légtömörségének elérése érdekében az építkezés során az épületburkot szigetelő elemek, azaz fólia, szalagok, karimák alkalmazása szükséges a nyílászárók precíz kialakításához. A vázszerkezetnél fontos szerepet játszik a belső párazáró réteg folytonossága.
